Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

48 Petőfi-Könyvtár elsőről mingyárt lerántaték az álarcz, köszönöm szépen jó 'karatját, drága tisztelt szerkesztő ur! köszönöm. Mert hinnem kell, hogy csupa merő jó szándokból történt az egész. Ön t. i. kedves gyermekeimet az incognitoval gyakran járó lenézésfélreismeréstől megóvandó, nyomá reájok fényes születésök bélyegét. Szép, szép, helyes! De mind a mellett is e nemes szándok szószegéssel volt egybekötve; a mi pedig aligha legragyogóbb oldala az ember jellemének. Én tehát, a világ minden kincseért sem akarván lelkülettisztaságának napfogyatkozására még több alkalmat is szolgáltatni, ezennel kérem, még el nem indult egy pár szülöttöm előtt a Regélő kapuit elzárni; s bizonyossá teszem a nagylelkű szerkesztő urat a felől, hogy többé nem fogjuk (mint a magyar mondja) ebre bízni a hájat. Petőfi Sándor. XI. Szeberényi Lajoshoz. (4) Pest, júl. 21. 1843. Drága Barátom! Húsvét után, hogy Pápáról elmentem, — hol Domanovszky barátunk levelében firkantottam egy pár szót számodra, — Pozsonyban töltém egy ideig az időt. Színésznek mentem föl, de Fekete