Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

Petőfi levelei 47 azon lapnak, melyet több okból oly csekélyre becsülök, rendes iró-társává lenni, fölötte ohajtám nevemnek örök titokban maradását. És íme, Garay mingyárt az első vers alá (mi okból ? el nem gondolhatom) szilárd akaratom ellenére kiteszi nevemet. Ez gyalázatos kijátszás ! — Alázatosan kérem a Tekintetes Urat, méltóztassék az alábbi néhány sornak az Athenaeum legközelebbi számában helyet engedni, teljes szabadságot hagyván változtatni benne azt, ha mi tán változtatást kivánna. — További tisztelettel vagyok a Tekintetes Urnák alázatos szolgája Petőfi Sándor. Garay garabonczáskodása. Discite, mortales, non temerare fidem ! Garay János ur ő szerkesztőségének már egyszer kegyelmetlenűl méltóztatott kényuraságát (Emlényországban) egy „Apolloban barátom"-mal éreztetni. Regélővármegyében nekem jutott a szerencsétlenség, ujabb önkényének áldozatául esnem. Szegény fejem ! — Minap egész bizalommal kérék pakszust ő kényuraságától néhány magzatkám számára, kik a fönnemlített vármegyét incognito szándékoztak beutazni, kritika úrral szembeszállandók. Ez talán egy kis elbizottság volt ő kelmöktől .... no de hiszen meg is lakoltak érte! mert, ámbár az incognito-utazhatás ünnepélyesen megígértetett, az