Endrődi Sándor - Baros Gyula: Petőfi könyvtár 20. Petőfi a magyar költők lantján (1910)

Előszó

Petőfi a magyar költök lantján 25 Igyál tehát! Csokonai Ha élne, Örömében veled lantot Cserélne. Lelkemucscse! Pegazusod Telivér, Csakhogy mindig szomjas, mindig Inni kér, És felőled úgy forog a Hirkerek: — Kancsó mellett csinálsz legszebb Verseket. így hát kelyheddel szünetlen Készen állj: Érdekében áll a honnak Hogy igyál. Szükség lesz víg dalaidra Jövőre, Egy világra szóló nagy Menyegzőre. Erdély lesz a szép menyasszony S kebelén Magyarország a hatalmas Vőlegény! Lisznyay Kálmán. PETŐFI SÁNDORHOZ. (1847 febr. 25.) Lelked a szabadság föllengő madara, Oda emelkedik csattogó szárnyával, Hol közel van a nap, tisztább a levegő, Nincsen rabszolgaság, nyaktörő igával; Hol a szép természet országa kezdődik, Hol e rút világnak határa végződik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom