Váradi Antal: Petőfi könyvtár 19. Az elzárt mennyország (1910)

Petőfi vándorlásaiból

22 Petőfi Könyvtár Míg a nagyérdemű tanács, a nép vénei ekkép főzték a taplót, addig rektor uram neki ment a nagy iskolaszobának, melyben Dömsöd bimbózó csemetéi szokták szívni rektor uram jóvoltából és bölcs vezetése alatt a tudás emlőit már ötvennél több fél-generáczió óta. Onnan aztán mentiben kidobáltattaaszúette fapadokat, melyekre a mindig fiatal Quintus Cincinnatus rá faragta a maga becsületes nevét; kisöpörtette a rettentő port s kezdte feldíszitgetni a falakat (melyekre ugyancsak ráfér a dísz) zöldágak sokaságával, miképen az ritkább ünnepélyességek alkalmával illendő és méltányos. Ö maga járt elől a jó példával. Egyik kezében a kalapács, másikban a pinczekulcs; övébe dugva egy rettenetes konyhakés, nagy rémülésére egy pár jókora- malacznak, melyek is a nagy költő tiszteletére estek áldozatul ,,diis manibus" s ennek előérzetében már előre túlvisították még a rektor uram hatalmas parancsszavait is. Tele iskolaporral, pinczebeli pókhálókkal, keze csibevérrel, sarkantyús csizmái dömsödi sárral (prima qualitas!)