Váradi Antal: Petőfi könyvtár 19. Az elzárt mennyország (1910)

Egy színész-család

Egy szinész-család 131 czimü népszínművet, melyben a felesége remekelt s a „Bíbor és gyász" czimü tragédiát, amely Jókai Mór „Könyves Kálmán "-jávai felezte meg a pályadijat a Tomory-féle pályázaton. A „Bibor és gyász" sokáig kedvelt darabja volt úgy a Nemzeti Színháznak, mint a vidéki társulatoknak. Emlékezetes az, hogy Klischnigg, a német majom virtuóz, aki csodaszép leányával vendégszerepelt Magyarországon, a leánya iránt nyilvánult rokonszenvet meghálálandó, a „Bibor és gyász" egy fiu-szerepét tanultatta be véle, amelyben az minden vidéki városban föllépett. Csodaszép termete volt, de magyarul nem tudott szegény. De hát akkor megtapsolták, ha két-három szót összefüggőleg el tudott mondani . . . Hegedűs is a vidéken ismerkedett meg a feleségével, 1854-ben lépett Bodenburg Lina a színpadra, még pedig Aradon, február 18-án. Onnét Nagyváradra ment, majd Pozsonyba. Ott volt Hegedűs színigazgató. Meglátta, megszerette a gyönyörű kis Linát s feleségül vette. 1858-ban kerültek a Nemzeti Színházhoz, ahol Hegedűs még két darabot irt. „Nagy Lajos és kora" czimü drámát s egy „Róma leánya" czimű történeti tragédiát. Sokat játszották ezt is. Mindennek vége volt a lélekrengető tragédia után, amely lelkét érte . . . Az ivásnak adta magát s lassankint a csendes őrület kezdett rajta jelentkezni. Azelőtt életvidám, kedves anekdotázó, — most árnyék, mely önmagát kiséri. Csontváz, mely a halál árnyékát viseli magán. 9*