Kacziány Géza: Petőfi könyvtár 18. Petőfiről és mestereiről (1909)

Petőfi

18 Petőfi-Könyvtár és nagyon gyűlölték azok, kiknek erre okot nem a iott. Olvassátok el az Evangéliumokat s meglátjátok, hogy rajonganak érte, különösen a nők, kiket nem külső szépsége, hanem bűbájos szép lelke vonz hozzá. De meglátjátok azt is, miként üldözik ki a városokból s miként fakad ki keserűen : „Egy próféta sem kedves az ő hazájában." (Lukács, IV. 24) S üldözik azért, amiért a szeretetet prédikálja, midőn meggyógyítja a tört szívűeket, szabadulást hirdet a raboknak, megnyílását a vakok szemeinek és szabadon bocsátja a megrontottakat. S ezért gyűlölik őt, mert a hatalmasoknak és gonoszoknak nemcsak a saját jóllétük, de a mások romlása is kell; nemcsak a maguk szabadsága, de a mások rabsága is örömük, nemcsak a maguk látó szemeiben van gyönyörűségük, de abban is, hogy másokat vakoknak tudjanak; nemcsak az kell, hogy ők büszkék, kevélyek, épek legyenek szivükben, de hogy másokat tört szívűeknek lássanak, nemcsak az az élvezetük, hogy ők maguk minden jót bírhassanak, de az is, hogy másokat megronthassanak. S aki őket e kedvtelésükben megzavarja, ki ez élvezetüket elrontja, ki e kevélységüket megalázza, gyűlölik és üldözik s életére törnek. A költő pedig ugyanazt cselekszi, amit az Ember fia tett: megnyitá a vakok szemeit, hogy a szabadság napját láthassák, szabadulást hirdetett a raboknak s meg is szabaditá tettleg azt, ki ártatlanul raboskodott, meggyógyitá a tört szívűeket és szabadon bocsátá a megrontottakat, megvigasztalva