Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

1849-1852.

72 Petőfi-Könyvtár AMIÓTA . . , Amióta elhagytam a Szülőföldet és hazát, Balsorsomtól üldöztetve Elhagyott a vidámság. Gyász borítja bús keblemet, A remény benn' a halott, Mely csalódás és szenvedés Által meggyilkoltatott. Szivemet a szerelemnek, S szép reményeim trónját, A búbánat és fájdalom S kín viharja zúgja át. Meddig tart még üldözésem? S hol leszen a béke-part? Sejtem jól, hogy hol lesz vége ... Majd ha a hant eltakart. Vagy miként az életben kell Bolygnom reménytelenül, Úgy a túlvilágban sem üdv S nyugalom rám nem derül? (Sachstnfüd, 1849.)]