Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

Petőfi István versei 1844-1849.

60 Petőfi-Könyvtár Föl tehát hű honvéd társim ! . . . Előre a dob szavára! . . . Vigan, örömmel és bátran Szálljunk ki a nyilt csatára. (Verbász, 1848.) NOS BARÁTIM . . . Nos barátim, édes atyámfiai! Ki magyarnak merte magát nevezni, Itt az idő, hogy beváltsuk szavunkat, Védelmezzük hazánkat és magunkat. Büszkék voltunk mi e névre, hogy „Magyar". Lehettünk is méltán, mert ez dicső faj; Nem fért soha gyávaság e nemzethez, S ne is férjen, mig a világ világ lesz. Sokat tettek ősapáink hajdanta, Legyünk mi is nékik méltó utódja; Lelkesülve mi is szivvel-lélekkel Tegyük meg azt, amit nekünk tenni kell. Dicső pálya nyilt ime most előttünk, Haladjunk hát, rajt' előre siessünk . . . Szégyen s átok a gyáváknak fejére, Akik félnek kiszállni a harcztérre. Ha dob pereg s zúg az ágyú javába', Előre majd, kinek kedves hazája, — Bár a harczban sok szív vére ömlik el: Szabadságunk nagy diadalt ünnepel. (Verbász, 1848.)