Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

Petőfi István versei 1844-1849.

Petőfi István versei 47 Ha én aztat tudtam volna, Hogy a hited olyan csalfa, Rád sem néztem volna soha, Verjen is meg a Jehova! Engem ugyan megcsúfoltál, Szeretődnek elvállaltál, Elvállaltál, megtagadtál, Engem szépen itthon hagytál Sima képedet a ragya Ezért veretlen ne hagyja; Vagy ha fenn ülsz a lovadon, Ess le róla, — rúgjon agyon (1846.) HIDEG SZÉL FUJ . . . Hideg szél fuj észak tájról, Rossz hirt hallok a babámról; Azt híresztelik reája, Legények járnak hozzája. A szél csendesen fújdogál, Leány, többé reám ne várj: Csapodár lány nekem nem kell; Hű szerető, hűt érdemel. (1846.)