Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

Petőfi István

28 Petőfi-Könyvtár A szabadságharcz eseményei teljesen hatalmukba kerítették lelkét s kezdik megváltoztatni némileg költészetét. A hang még népies, de a tartalom már nem tisztára az. Hazafias versei tulajdonképpen majdnem valamennyien ugyanazt az eszmét variálják, az u. n.: Votum Petőfianumot. Szerettem és szeretem a rózsámat, De még jobban szeretem a hazámat, Bátran néztem én a rózsám szemébe, Még bátrabban nézek az ellenségre. Legsikerültebb közöttük az Önkéntes dala. Elnyujtottsága mellett is csinos a Bordal, melyen erősen érzik Petőfi Hortobágyi korcsmárosné-\ának és Tompa Télen-nyáron pusztán az én lakásom, kezdetű népdalának hatása. A szabadságharcz bukása után őszinte honfibánatot mutatnak versei, de költői emelkedettség alig akad bennük. Kivételt tesz a Sejtelmeim ritkán csalnak . . . kezdetű költeménye, mely a haza szent földje után való sóvár vágynak és a szabadságért való rajongó lelkesedésnek, őszintén megragadó kifejezése. Bár a külső technika itt is nagyon fogyatékos, ezt mondhatjuk Petőfi István legszebb versének. Szerelmi bánata, a Bakony rózsájában való csalódás, rendesen egyesülten jelenik meg hazafiúi keservével és rokon is vele: őszinte, de nem költői. Itt is van egy kivétel az írtam a rózsám-