Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

IV. Leíró, elbeszélő költészet, dráma. Petőfi irodalmi hatása

Petőfi Sándor költészete 89 kiséri ezt a lelki állapot változása. Nyugodt biztonság érzetében fokozott boldogság árad szét a barátságos meleg szobában, mig kint a förmeteges téli világ ontja mérgét (Téli világ). Lomha, tétlen a lélek, kietlen a kedély, a nap is haragos zsarnok képét ölti a zordon téli pusztaságban (A puszta télen). De van élet, vidámság a zordon tél közepett is, ha szeretet és barátság honol a jó és tiszta szivekben (,4 téli esték). Szives barátság és a családi élet bensősége paradicsommá teszi az életet, csak szomorú emlékezés ne vesse rá árnyék foltját, mint Aranynál — a nyár gazdag pompája közt is — a béna harczfi elbeszélése (Családi kör). Az idő romboló hatása, amint minden nagyot megtámad, néha a resignáczió méla csendjét szüli a lélekben. Ily hangulatot kelt a szalontai csonka torony (A csonka torony). Ha már az érzéketlen világot az alkotó képzelet ily életre kelti, mennyivel több frisseséget visz be a valóságos emberi életbe. Itt az alkotás a meg levő vonás erőteljesebb kiszinezésében és a hozzá vegyült lelki elemnek (gúny, részvét, szatira, humor, enyelgő tréfa) megkapó nyilatkozásában mutatkozik. Ez jellemzi Petőfi genre-képeit. Van egy csoportja Petőfi költeményeinek, amelyekben apró történetke van elmondva, röviden, csattanós fordulattal. A szereplő alakok legtöbbször genre-szerüek. Inkább sorolhatók ezen költemények ide, mint hogy külön név (kisebb költői elbeszélés, románcz vagy ballada) alá foglaltassanak. Ilyenek