Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

IV. Leíró, elbeszélő költészet, dráma. Petőfi irodalmi hatása

90 Petőfi-Könyvtár pl. a Furcsa történet, Szeget sz.ggel, A lusztai találkozás, Falu végén kurta korcsma és Megy a juhász szamáron. A Furcsa történet és Szeget szeggel tréfás történetkék, a Pusztai találkozás és Falu végén kurta korcsma már világos példázása a magyar szívnek és gondolkodásnak; a Megy a juhász szamáron-riak meglepő fordulata a legnagyobb fájdalomnak eredeti módon való nyilatkozását jellemzi. A legény, ha már keservében nem káromkodhatik, sem nem jajveszékelhet, akkor áldozatot keres, melyen mintegy elégtételt keres fájdalmáért. A Tintás üveg szintén igénytelen víg történetke. Már balladai és határozottan politikai czélzatosságu a Farkas kaland. A többi genre-képek a bennök uralkodó hangulat szerint sorakoznak egymáshoz ; humor, szatíra, gúny, érzelmesség vagy tragikum szinezi őket. Humor nyilatkozik a czigány karaván festésében (Vándorélet), vagy egyes alakokban, pl. Ambrus gazda, János gazda, Szomjas ember tűnődése, Pál mester, A jó tanitó, stb. Ilyen még A vándorlegény is, melynek talán subjectiv vonatkozása van. Szatirikus genre-képek A magyar ember, Pató Pál, Pinty úrfi és tágabb keretű az Okatootaia. A léha osztálydölyf, a tétlen maradiság és halogatás, a szemérmetlen tányérnyaló, élősködő és összefoglalva, az országos állapotok minden félszegsége, visszássága van ezekben maró szatírával festve. Benső részvétet kelt Sári néni alakja. Az idő