Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

I. Petőfi egyéniségének megalakulása. Mikép nyerte egyéniségétől költészete színezetét?

28 Petőfi-Könyvtár mészetes, hogy kiérzi az ellentétet. Hogy azután, érzelmi világával összhangban, a czifrábbtól, a szabályok nyűgétől korlátozottól elfordulva, az egyszerühöz tér vissza s a szabad érzéknek tágabb tért enged, egészen szükségszerű következés lőn.*) A nemzeti élet gyökeres átalakítása (radikálizmus) olyképen, hogy népuralom legyen (demokráczia) és szabadság nyilvánuljon minden téren, volt Petőfi egybefoglalt politikai eszménye. Költészetét ezen egy eszménynek rendelte alá. Szive minden nyilatkozása, képzelete minden alkotása eszményével szorosabb, vagy távolabbi kapcsolatban áll; igy olvad egybe, egy nagy egységbe, minden, amit csak teremtett: lirája, epikus költészete, drámája.**) Eszménye terjesztésére, győzelmének biztosítására alkalmas formát is kell vala választania, és a szerencsés választástól függött a siker: a költői dicsőség, melyet keresett, a nép lelkesedése, melyet ébresztenie kellett. Önként kínálkozott a népdal egyszerűsége, igy lőn a költészetének uralkodó jellege a népiesség. *) Nem verték belém a tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sohsem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadon félre mén, A korlátlan természet Vad virága vagyok én. (A természet vad virága) **) Névtelen szinműtöredék.