Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

I. Petőfi egyéniségének megalakulása. Mikép nyerte egyéniségétől költészete színezetét?

Petőfi Sándor költészete 27 ki vámot, adót nem fizet és feltétlen ura a parasztnak? A népszabadság és népuralom eszméjének első gyökérszálai ekkor fogamzottak meg benne, hogy a demokráczia hatalmas fája sarjadjon fel belőlük. E fának magvait Petőfi hinté el legtermékenyebben a magyar nép szivében. „A magyar köznép között — irja Kossuthhoz intézett levelében — az én dalaim voltak a szabadság első leczkéje." Joggal Írhatta. Mi másoknál bölcseleti eszme vagy politikai exigenczia formájában lép fel, az nála a szív hő sugallatából ered. Ily hatások kapcsán még egy harmadik is jelentkezik: a népköltésé. A népélet tudvalevőleg bő forrása a dalnak A változó érzés s kedélyhangulat, az öröm és szomorúság dalban testesül meg. A mi népköltésünk többnyire borongós színezetű, ritkábban vidám vagy enyelgő. A kifejezésmód czifrátlan, egyszerű, csaknem pongyola. Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár, Azt sem kérdem, sokáig élek-e, Csak azt mondd meg, babámé leszek-e. Egyszerű, laza összefüggésű dal ez, melyben az a csak kimagyarázható alapgondolat rejlik, hogy fontosabb, döntőbb a kedvesre nézve babájához való viszonya,mint a mennyi becset tulajdonít életének. Ilyen volt a költés, melyet Petőfi korán megismert, megkedvelt, de amelytől lényegesen eltért az, minőt az iskolában kell vala megismernie. TerNépköltés.