Palágyi Menyhért: Petőfi könyvtár 13. Petőfi (1909)

92 Petőfi-Könyvtár Mert van a világnak atyja, Van egy hű gondviselője, Minden ember megláthatja, Aki el nem fordul tőle. (Bolond Istók.) Csak ne türelmetlenkedjünk, csak várjunk sorunkra, mert mint a nap a föld körül, úgy vándorol körül az Isten jósága: S nincsen, akit elkerülne Ha ma nem jött, eljön holnap . . . Mig az ember boldog nem volt, Addig meg nem halhat. (Bolond Istók.) Petőfi boldogságtól túláradó, háladatos szive ezekben a kedves, hitvallásos sorokban csordult ki. Hiszen Júlia viszontszerelme annyira boldoggá teszi, hogy mint „Szép napkeletnek" . . . czímü versében vallja, a szerelmi boldogság sarjasztotta ki szivében a hit virágát is: Csak egy hiányzott, A hit virága, A sírontúli életnek hite, S ez is kikelt már, Ez is virít már, És ezt szerelmed ülteté ide. (Szép napkeletnek . . .)