Egressy Ákos: Petőfi könyvtár 12. Petőfi Sándor életéből (1909)
Petőfi utolsó útja 1849. julius végén
Petőfi xitolsó útja. — — „És még sem tudom, hogy Mit szeretnék jobban : Haza menni-e majd a harcz végén, vagy itt Elesni a hadban ? . . . Társaim arczárói, akik elhullanak, Én arról azt látom : A hazáért halni legnagyobb boldogság Ezen a világon ! Petőfi. Atyám, Kiss honvédezredessel -- a debreczeni szinház egykori intendánsával — ennek a kocsiján érkezett Mezőberénybe Orlayhoz, akinél Petőfit feltalálta. A végveszély közel volt. Az idő sürgetett. Atyám rábeszélte Petőfit, hogy egyelőre hagyjon fel a beteg Damjanich látogatásával és siessenek egyenesen a Bém táborába. Petőfi nyomban beleegyezett. S néhány perez múlva, a Kiss ezredes kocsiján, már útban voltak Erdély felé. Petőfi — miként atyám utóbb elbeszélte az egész úton csodálatosan fennkölt, lelkesült kedélyállapotban volt. Tyrteuszi szellem ihlette: