Egressy Ákos: Petőfi könyvtár 12. Petőfi Sándor életéből (1909)

Sándor nevenapján, 1845. márczius 17-én

30 Petöfi-Könyvtár csekély erdeme volt ebben — a kedélyes, vendégszerető házigazda bonhommiáján kivül — a Szentpétery édesanyja, az én felejthetetlen nagyanyám rendkívüli ügyességének s természettől nyert szakértelmének is, akinek nagy gonddal készített, ízletes ételei gyakran édesgették asztalához vendégekül, esetleg kosztosaiul, a házbanlakó színészeken kivül, családunk oly ismerőseit és barátait, mint: Déryné, László, Hegedűs, Lendvay, Füredi, Szigligeti, Bartha, Szilágyi Pál, Megyeri, Szerdahelyi József, Diósi Márton, Sükei, Garai, Obernyik, Vörösmarty, Gál, Tompa, Barabás Miklós, Brassai, Szemere Pál és Miklós, Jókai, Krizbai, a Vahot testvérek, Kazinczy Gábor és Petőfi. Szentpéterynek a mi családunk tagjai állandóan fizető kosztosai voltak. Petőfi, atyám kedveért, hogy vele minél többször együtt lehessen, jelentkezett fizető kosztosul Szentpéteryhez. Ez összejövetelek zamatját természetesen a társalgás adta meg, mely gyakran a közre kiható föllendülésben nyert kifejezést, maradandó emléket, így Petőfinek, Vörösmartynak, Tompának, Garainak, Szemere Miklósnak, Jókainak számtalan költeménye, Czakónak, Hegedűsnek, Obernyiknek, Vahotnak, Szigligetinek egy-egy szinmü tárgya, Egressy Béninek, Szerdahelyi Józsefnek sok népszerűvé lett dala e társaskör szellemi érintkezése utján fogamzott meg, az itt lefolyt beszédtárgyakból nyert anyagot, szárnyakat, örökéletet. Petőfi igen kevés étkű volt. Levest, húst evett