Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)
Csapó Etelka
Petőfi élete 167' Az ég maga is egy nagy fehér felhőnek látszott, mintha jelképezni akarná azt az ártatlanságot, amelyet a temetőbe visznek. A harangok tompán búgó sirása mellett értek ki a néma világba, melynek apró, virágfödeles házai most hóval voltak boritva s csak a sirkoszorúk, fejfák és keresztek látszottak ki a mindent elöntő hótengerből. Midőn a sir előtti göröngyökre tették a koporsót s a gyászkar szivettépő búesúéneke fölzendült, a családdal együtt zokogott Petőfi is. És amikor lent volt a koporsó és dübörögve hullottak rá a fagyos rögök, Petőfi isk zébe^vett egy sirgöröngyöt s ledobta a koporsóra. Arczán olyan kifejezhetetlen fájdalom ült, mintha csak kiszakadt szivét dobta volna a sirbaazzal agöröngygyel. Nem is tudta, miként