Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

Az első babérág

Petőfi élete 143' megalkudott, amely a „Versek" kinyomatását finomabb papíron s ezer példányban 219 forintért vállalta el. Az ifjú e váratlan és fényes siker hatása alatt teljesen visszanyerte kedélyének aranyos derűjét. A legnagyobb hála és elragadtatás hangján emlékszik meg még 1847-ben is Vörösmarty atyai jóságáról. „A végső ponton álltam, — jegyzi meg Uti leveleiben, — kétségbeesett bátorság szállt meg s elmentem Magyarország egyik legnagyobb emberéhez oly érzéssel, mint amely kártyás utolsó pénzét teszi fel, hogy élet, vagy halál. A nagy férfiú átolvasta verseimet, lelkes ajánlására kiadta a Kör s lett pénzem és nevem. E férfi, kinek én életemet köszönöm s kinek köszönheti a haza, ha neki valamit használtam, vagy használni fogok, e férfi: Vörösmarty. * Akire egyszer rámosolyog a szerencse, annak aztán karját is nyújtja s viszi magával az öröm, a jólét, a boldogság utján. Vachott Imre rögtön segédszerkesztőnek szerződtette lapjához, lakás, ellátás és 15 forint havi fizetés mellett. Ekkor boldogságtól áradozó levelet irt szüleinek, melyben bocsánatukat kérte, hogy eddig hallgatott, aztán elmondta szerencséjét, el, hogy ezentúl tisztességes állása lesz s két hónapra hazamegy. Milyen örömet hozott ez a levél a kis nádfedeles dunavecsei házba. Az öreg Petrovics sirt a boldogságtól s anyja imára kulcsolt kézzel sóhajtotta : — Hála neked édes, jó Istenem, csakhogy megtartottad az én szegény fiamat.