Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

M

időn Gyulainak irodalmi jelentősége ma elevenebb színekben áll előttem, mint valaha, egy nagy német philosophus szép szavai jutnak eszembe. „Bátran állithatjuk, hogy az Íróknak három fajtája van: először olyan, aki ir anélkül, hogy gondolkozna; emlékezet, reminiscentiák vagy éppen közvetlenül idegen könyvekből irnak: ez osztály a leggazdagabb. Másodszor olyan, aki ir és csak irás közben gondolkozik; azért gondolkozik, hogy irjon. Nem éppen ritka fajta. Harmadszor olyan, aki már gondolkozott, minekelőtte Íráshoz fogna; csak azért ir, mert gondolkozott. Ez ritka fajta." „A második fajta, mely a gondolkodást addig elnapolja, mig íráshoz fogna, hasonlít azon vadászhoz, ki csak úgy szerencsére indul: aligha fog lőni valamit. Ellenben a harmadik ritka fajtának irodalmi működése hajtó vadászathoz hasonlít, amelyhez a vad már előre be van fogva vagy kerítésbe bezárva, ahonnan aztán csak úgy kiözönlik seregenként, hogy más ketreczbe szaladjon, hol végtére nem menekülhet meg többé a vadásztól.