Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi jelszava

•48 Petőfi-Könyvtár Ennek a kis darabnak egész hosszú története és külön irodalma halmozódott fel. De ha igaz az a régi észrevétel, hogy minél őszintébb valamely érzület, annál kevesebb szóra szorul, akkor érdekes ellentétben áll — már külső terjedelménél fogva is — ez a Goethe-féle dal a Petőfi-félével. Ugyanis Goethe, világszerte bámult minden rövidsége mellett is, teljes tizenegy szóval többre szorult, mint a magyar költő. De ne felejtsük el, hogy ő akkoriban éppen tizenegy évvel volt ám idősebb is a „Szabadság, szerelem" szerzőjénél, kinek anyanyelve különben is sokkal tömöttebb; mert ez már megfordítva, sokkal öregebb a németnél. De minden egyéb tekintetben is, mily tanulságos az antiparellel, hogy ha p. o. csak a kétrendbeli darab igeformáit veszszíik: Egy walzer és egy csárdás között nincs nagyobb különbség, mint amilyent ez a kis tábla tüntet fel. Goethe lyrájából ezen a helyen tehát nem hallunk még egy árva „Én"-t sem! S mégis „Énköltemény", azaz lyrai legyen? . . . Bizonyára, kedves olvasóim, — minthogy az a három rendbeli „Te" (4, 7, 8) nem is egyéb, mint a persona seGoethe: 2. ist Petőfi: 4. spürest du 6. schweigen 7. warte 8. ruhst du 2. kell 3. feláldozom 5. feláldozom