Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

•152 Petőfi-Könyvtár a physika, mig nem esedezik szövétnekért a metaphysikánál, mindaddig sötétben botorkál. De legmélyebben fejtegette ezeket a kérdéseket Schopenhauer. Hogy Balmes mit értett a szövétnek alatt, arra legjobb válaszul szolgálhat Petőfi negativ utasítása az 1847 beli Világosságot czímü költeményében Nyomorú ész, Ki fénynek hirdeted magad, Vezess ha fénv vagy. Vezess csak egy lépésnyire. Ne n kérlek én, hogy átvilágíts A más világnak fátyolán, A szemfedőn. Nem kérdem én, hogy, mi leszek, Csak azt mondd nv g, hogy mi vagyok, S miért vagyok 1 Még az óriás Goethe sem merészelt a lyrának (Gyulai szerint) „igen szűk keretében bölcselkedni oly mérvben, mint egy Petőfi! (Goethe Prometheusa, mely most mint lyrai darab szerepel és talán a legmerészebb idevaló terméke, eredetileg csak ki nem dolgozott drámának töredéke volt.) Csoda-e tehát, hogy Petőfit nem értették ezen legoriginálisabb oldaláról? Különösen Petőfinek legelső és fájdalom, egyetlen ilyennemű gyűjteménye, a „Felhők", ezen példátlan és geniális költemények azok, melyekkel szemben a magyar irodalomtörténet és kritika