Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

•126 Petőfi-Könyvtár - A dal. — A nemes. — Halvány katona. — Szomjas ember tűnődése. — Egri hangok. — Vándor élet. — Füstbe ment terv. — Ivás közben. — Vizén. — Ezrivel terem a fán a meggy. — Egy telen Debreczenben. — A régi jó Gvadányi. — Az utánzókhoz. — Pinty úrfi. — Ha. — Szerelem vándorai. — Mi lelt ? — Igyunk. — Hozzá. — Csokonai. — Szülőimhez. — Esik, esik, esik. — A természet vadvirága. — János gazda. — A tintás üveg. — Pál mester. — Levél egy szinész barátomhoz. — Búcsú 1844-től.) Az erre következő 1845-ben, hol Petőfi lyrája új, érettebb phazisba lép, a népdal szinte meg is szűnt már. Ugyanis 158 költemény közül, mely ebben az 1845-ik évben termett, csak hét költemény van. 1846-ban Petőfinek 170 költeménye közül csak kettő nevezhető népdalnak. 1847-ben termett 153 költemény közt legfeljebb hat-hét darab van, mely nem annyira népdalnak, mint inkább népiesnek nevezhető. 1847—49-ből nincs egyetlen népdal. A költő e másféléves utolsó élet periódusában összesen 115 kisebb költeményt irt. Hiábafogadottel Petőfitől a magyar kormány egy vagy más katona- vagy honvéd dalt és terjesztett el országszerte saját költségén röpirat alakjában. Népdalokat nem lehetett decretálni. Pulszky Petőfinek 1847. „Összes költeményei" czimű gyűjteményének egy egész negyedrészét nevezte népdaloknak; tehát 456 darab költemény közül 115-öt. Ez felületes kritikátlan eljárás, melynek merész-