Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

Petőfi és Arany levelezése 69 lőlük. Mennyi variáczió például a megszólításban: Lelkem Aranyom ! Imádott Jankóm ! Aranyosszájú Szent János Barátom! Kedves Aranyom Barát János! Bájdús Jankóm! — viszont Aranynál a kedves Barátomon és kedves Petőfimen kivül: Isteni Sandrim ! Kedves Sándorkátn ! Sándorcsám ! stb. Különböző aiáirások: „aki tavaly voltam", „tudod már ki", majd megint rövid tréfás angol levél, mit John Stibli „shoe-maker and poet4 ír „lord Krumpli Artúrhoz", vagy egy tréfás költemény pompás rímekkel, a humor ezer színével, tréfájával, csipkelődéseivel megírva: Imádott barátom, jó Petőfi Sándor, Szives üdvözlését küldi ime Jean d'or. Vettem oh nagy férfi, ostoba leveled, De azért nem mondom : hujj ki! vagy le veled; Mert nem üres hólyag és nincsen ebbe szél, Kedves ostobaság mind, amit e beszél, És a sok giz-gaz közt, ha ugyan jól értek Van sok szép kaláris, s több ily becses értek! Vagy milyen szeretettel csúfolják egymást, mikor Petőfi „capitaneus" Arany „köz-nemzetőrrel" évődik, hogy melyikük szagolt előbb puskaport. Vagy mikor Petőfi Pestre hívja Aranyt, szinte látja úti készülődését s derült gúnynyal irja: „Siessen, kedves komámasszony, az Isten áldja meg avval a libapecsenyével, a sonkával és pogácsával . . . Laczi te meg ne pityeregj aztán, ha eljön az apád, lásd Julcsa nem sir, hiszen nem lesz itt apátoknak