Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

64 Petőfi-Könyvtár a megbántódás fogalma ismeretlen mindkettejük előtt. Petőfi felsőbbségi tudata magyarázza meg azt is, hogy Arany föltétlen alkalmazkodása sohasem volt kezdeményező erejű; minden uj terv, uj kérdés fel­vetése Petőfitől indul. Arany levelei úgyszólván mind válaszok. Ha Petőfi jókedvűen ir, ő is vidáman felel. Mikor az verses levéllel keresi fel: ő is kötött formá­ban válaszol. Arany levelei hosszabbak, terjengősek s kontemplativ természetéből kifolyólag sok bennük az elmélkedő rész. Ő itt is, mint költészetében, inkább nyugodt elbeszélő erejével hat, a szalontai tűzvész leirása oly hű, művészi egész, hogy szinte érezteti a csapás nagyságát és borzalmait. De némikép gyöngíti levelei művészi hatását valami csöndes, kesernyés hangulat, mi jegyzői helyhezkötöttségének tulajdonitható. Sokszor elborong, hol csüggedezve, hol gúnyosan lenézve önmagát falusi erkölcseiért. Máskor meg, mikor Petőfi egy-egy szenvedélyesebb levele feltüzeli egyszerű magányában: csöndes irigység fogja el, szeretne „Felhőket" irni s meg­hatva nézi barátja diadalmas pályafutását. Életkor, vérmérséklet mindkettejüknél teljesen különböző volt. Arany már révben volt, mikor Petőfi első levelével felkeresi, boldog feleség és vidám gyermekek környezték. Petőfi ekkor éli nagy szerelme első vívódásait s épp oly hősileg küzd családi boldogságáért, mint irodalmi czéljaiért, vagy hazája szabadságáért. Egyiket sem árulják olcsón, irodalmi nagyságot, nemzetek szabadságát drágán

Next

/
Oldalképek
Tartalom