Bihari Mór: Petőfi könyvtár 8. Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései (1909)

A kis arany virág (1868.)

128 Petőfi-Könyvtár ismét boldogan terjeszté fehér leveleit, mint megannyi kis fehér karokat a levegő és világosság felé, megismeré madárkájának hangját; de olyan szomorút énekelt. Hja. de a pacsirtának igazi oka volt reá; mert megfogták őt és most már kalitkába volt zárva a nyitott ablakban. A szabad és boldog szerteröpködést énekelte meg, a fiatal zöld búzát a mezőn és azokat a gyönyörű utakat, miket föl magasan a levegőbe tehetett. Nem volt jó kedve a szegény madárnak, hiszen be volt zárva ott a kalitkába. A kis aranyvirág úgy szeretett volna segíteni rajta. De miképen teheti ezt ő ? Bizony ezt nehéz volt kitalálni. Egészen elfeledkezett arról, mi szép körülötte minderi, mily melegen süt a nap és mily fehérek az ő levelei. Ah, ő csak a fogolymadárról