Bihari Mór: Petőfi könyvtár 8. Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései (1909)

A lyukas mogyoró (1863.)

100 Petőfi-Könyvtár s másnap reggel szaladva jött hozzám, hogy vélt álmát elbeszélje, de én mindjárt kitaláltam, hogy az a szegény megvetett kis mogyoró valóságos élettörténete, ki elmondása által akarta háláját tanúsítani a jó kis fiú iránt, ki nem fitymálta őt, mint a többi, hanem jószántából magáénak vállalta, eltette és játszott vele, pedig lyukas volt és megehetetlen. Akarjátok tudni a kis fiú álmát, a lyukas mogyoró történetét s ezt a kis mesét? Hát hallgassátok ! Egy kis berekben születtem, dús lombozatú bokor ágán, nedvtől duzzadó levelek közt elrejtve. Első életkoromban úgy be valék burkolva, hogy se az éjszakák hidege, se a déli nap forró sugarai nem férhettek hozzám. Amint kissé erősödni és fejlődni kezdtem, mindenképen szerettem volna kibontakozni terhemre váló takaróimból. Türelmetlenségemben panaszra fakadtam testvéreim előtt, — mert négyen, vagy öten voltunk egy csomóban — hogy én már kivágynám a szabadba, hogy én élvezni akarom a levegőt, a napsugarat, a szellőt. „Oh ne, oh ne!" rimánkodtak testvéreim, „még nagyon gyöngék vagyunk, még nagyon éretlenek s mindez megárthatna; várjuk meg az idejét mikor megnőttünk, megerősödtünk, akkor aztán lassankint előbújhatunk, kibontakozhatunk takaróinkból s szabadon érhet a lég és jótékonyan hat reánk a napnak melege!" Erre aztán még jobban behúzták magokat takaró kelyheikbe s nyugodtan