Bihari Mór: Petőfi könyvtár 7. Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói (1909)

Petőfiné, Szendrey Júlia

Petőfiné Szendrey Júlia 19 magával is annyi emésztő harczot vívott meg hosszas töprengés, önkinzó kétségek közt, amíg arra az elhatározásra jutott, hogy Petőfi felesége legyen. S csupán csak hiúságból, mivelhogy Petőfi dicsőségébe volt szerelmes? Jól mondja egyik kiváló esztétikusunk : Vájjon ki tudná pontosan megmondani, melyik tulajdonságunk indítja a nőt szerelemre ? Vájjon lángelmével birni oly csekély dolog, mely semmit sem nyom egy női sziv meghódításában ? Avagy csak a pezsgő vér ösztönzése teremti az állandó frigyeket ? Másrészről pedig Júlia azzal, hogy a világ balitéletével, szülei kívánságával szembeszállott, hogy legyőzte mindazon akadályokat, melyek Petőfitől elválasztották, éppen a szive ellen lázadt volna fel? Nem éppen a sziv jogait védte-e a szüleivel folytatott kétségbeesett harczban ? Csak így érthető meg az a rendkívüli erőkifejtés egy tizennyolczéves leány részéről, mely képessé teszi rangról, fényről, kényelemről lemondva szive választottját követni szegényes tűzhelyéhez, apai áldás nélkül s megsiratva az édes anyától. Hiúság, ambiczió ezt meg nem magyarázhatja. Ha ez nem az igaz szívbeli szerelem, akkor minden lélek hazug, üres árkény a szelíd Desdemona, ki csatáit, kalandjait beszélő Othellóval szemben felejti a felpiperézett udvarlók seregét. De félre minden okoskodással. Ott van a Napló, melynek nem egy helyén a szenvedély vihara csak