Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

XIII. Természetesen, sokat csalódott. Az első csalódása az volt, midőn a márcziusi napok végén nem birták heves királygyülöletét megérteni s elitélték miatta, népszerűsége javarészét pedig elvesztette. Kezdtek túlzásaitól, melyeket oknélkiilieknek véltek, tartani. Második csalódása pedig az volt, hogy midőn május 12-én a népgyűlésen a budai vérengzés miatt a minisztériumról szólva, „veszett dühében" ezt mondta: „én e minisztériumra nem a hazát, de egyinagamat, sőt a kutyámat sem biznám" s egyik indítványa „a nemzeti convent" összehívása volt, melytől ő a párizsi conventhez hasonló eljárást remélt: akkor nemcsak nem értették meg, hanem osztatlanul Pesten és az egész hazában elitélték a dédelgetett minisztérium bántása miatt s azt mondták róla, hogy lázító, ami szinte még roszszabbúl esett neki, mint népszerűségének most már teljes elvesztése. Ezekből folyt, hogy lassanként szószerint leszorult a cselekvés teréről, le éppen ő, ki azt mondta, hogy az ő ideje végre eljött s aki folyton azt remélte, hitte, hirdette, hogy egy vagy más alakban neki