Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 71 nak A szájhősök, Meddig alszol még, hazám! a küzdelemre való sóvárgásának az Arany Jánosnál, az elmaradottság miatti gúnynak a Pató Pál úr s az Okatootáia, a költők hivatásáról való meggyőződésének, melyet Kossuth egy kicsinylő megjegyzésére írt, A magyar politikusokhoz, 1848 elejéről pedig az Adorján Boldizsárhoz, a zsarnokság és rabszolgaság elleni gyűlöletének a Szilveszter éje 1847-ben, Vasúton, A rab oroszlán (1848), elmaradottságunk miatti keservének a Van-e egy marok föld, jósalatának az Álmodva, Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? költeményei. Végre népimádatának, zsarnokgyülöletének, a szabadság, függetlenség és egyéni szabadság iránti meggyőződésének számos nyilatkozatait megleljük ugyanez évből úti leveleiben és Arany Jánoshoz írt magánleveleiben, melyek mind az itt jellemzett érzelem- és gondolatkörből fakadnak. Ezek között nagyszépségű költemények és igen jellemző nyilatkozatok vannak; de most, midőn a költő szabadságeszméinek s az értök való áldozat fogadalmának fejlődési rajza czélunk, ezekre részletesebben nem terjeszkedünk ki. így érkezett el 1848 eleje, midőn január 6-án Messinában és 12-én Palermoban a szicziliai, január 27-én pedig a nápolyi forradalmakkal megkezdődött az u. n. forradalmas esztendő, a költő által sóvárgott idő. Itt első sorban is az az üdvözlet és lelkesedés jellemző, melylyel e hireket fogadta, másodszor az, hogy e jelenségekben jövendölései-