Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

70 Petőfi-Könyvtár szabadság, a világszabadság egyetemes eszméjéért. Végül heves türelmetlenség és harag támad benne föl, hogy e nagy átalakulás végső küzdelméhez mért nem fognak hozzá azonnal? Mire várni? Az idő itt. És valóban ugyanekkor történik, hogy egy alkalommal Csengerynél szóba kerülvén a jövő eshetőségek, azt mondta, hogy: „úgy érzem a forradalmat, mint a kutya a nehéz időt". így küzdenek lelkében az eszmék, fogadalmak, érzelmek. És jellemző, hogy amely pillanatban a hazai küzdelmek és törekvések jobban előtte állanak, azonnal a nemzet múltja is elfoglalja helyét költészetében s érdekli a haza hajdani dicsősége, nemcsak szomorú jelene. A Szent sír, Magyar vagyok, A majtényi síkon, A csonka torony, Széphalmon, A munkácsi várban igazolják ezt és mutatják ekkori hangulatát Az itt elmondottak jellemzik azt a szabadságés hazaszeretettől forró, lelkes és nemesen nagy érzelmekben dúsgazdag költészetet, melynek annyi példái találhatók 1846 második és 1847 első feléből. A későbbiek ebből az évből egész 1848 első feléig mind ugyanezeket az érzelmeket és eszméket tükrözik, ugyané fogadalmakat tartalmazzák; de az év utolsó hónapjaiban megapadnak. Ilyenek Az elhagyott zászló, Levél Arany Jánoshoz, A szájhősök, Beszél a fákkal, mely az itt tárgyalt szempontból, különösen a benne kifejezett nagyszerű jóslatért jellemző. Népimádatának kifejezése a Kazinczy Gáborhoz, türelmetlenségének és haragjá-