Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 103 ember ezt: Nincs a világon az a hatalom, mely ismét elrabolja tőlünk a szabadságot! a mindenható isten csak az életünket veheti el, de szabadságunkat nem !" Most Jellasicsra és terveinak megmagyarázására tér. 0 nemcsak a magyar szabadságot, a magyar nemzetet is ki akarja irtani. De esküszik az élő istenre, hogy ebből semmi sem lesz, bízik a magyar vitézségben. Föl hát fegyverre, mindenki. Nincs kire támaszkodnunk, de isten és vitézségünk elég lesz, „hogy örök időkre megmentsük a magyar nemzet életét és becsületét". Szeptember 24-én aztán A székelyekhez írt biztató költeményével, melyben részben ugyanazon gondolatok vannak kifejezve, mint proclamatiójában, elindul Pestről, hogy Szatmár és Erdőd felé a székelyföldre menjen lelkesíteni. Ez az odamenetel az oláhok fölkelése miatt nem sikerült. Ekkor Erdődön, Pestre visszatérte előtt, írta október elején Élet vagy halál költeményét a nemzetiségek fölkeléséről, melyben a magyart élethalál harczra lelkesíti belső ellenségei ellen. rFöl egy hatalmas, egy szent háborúra, föl az utolsó ítéletre, föl!" Ha csak félakkorák leszünk is, mint őseink, „el fogja lepni árnyékunk a sárba és vérbe fúlt ellenség táborát". Ebben a rettentő viharban, mely 1848 végén nemzetünket csakugyan elsöpörni látszott, a költőt az első sikerek is megnyugtatták. És Debreczenben, míg mint kapitány, legénységét tanította