Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

26 Petőfi-Könyvtár Kóborolt a hazában s legtöbbet Kecskeméten tanyázott. Iskolai élete vég- és színészi pályája elsőbb napjaiban irta azon költeményeit, melyekkel először föllépett. 1842-ben az Athenaeumban három költemény jelent meg tőle. Némi figyelmet ébresztettek, de senki sem sejté, hogy hatalmas szellem közeledik. E korszakban irt költeményeinek néhánya, melyeket összes gyűjteményébe nem vőn föl, a pápai ifjúság által kiadott zsebkönyvben olvashatók.'

5) Rossz szinész volt s nagy nyomorban élt. 1843-ban Pestre jött s néhány költeményt vitt el Bajzához; s magát meg sem nevezve, úgy adta át, mintha általa Petőfi küldötte volna, kit ő nem ismer. Mindenki azt hivé, hogy a Petőfi név álnév s kíváncsiak voltak rá: ki rejtezik alatta. Vörösmarty és Bajza jeles költőt jósoltak belőle. Ö minderről mit sem tudva Pozsonyba ment színészi pályáját folytatandó. Neve ismertebb lesz, de nem mint színészé, hanem költőé. Az 1843-iki Athenaeam, Regélő, Életképek, Szivárvány, már számos költeményeket közölnek tőle. Csodálatos! eleinte népdalait, melyekben már föllépése kezdetén leggeniálisabb volt, csak Pönögei Kis Pál álnév alatt merte közleni. Akkortájt még nem ig"en becsülték a népies hangot, a gyermeteg felfogást, egyszerű, de erős compositiót. A rhetorika volt fő a költészetben. Legtöbb költeményeink keveset különböztek a Pesti Hirlap vezérczikkeitől. Költőink közül többen irtak ugyan nép-