Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

Petőfi Sándor és lyrai költészetünk 27 dalt, de érzett rajtok a tudós szag, az úri leereszkedés, a mesterkéltség, avagy ha jelesbjeink valamelyikének sikerült is, a magyar nép még nem találta meg költőjét, ki egészen az övé legyen. A népnemzeti elem még nem jelent meg teljes tisztaságában, erejében. A jelenségek oda mutattak, hogy közeledik. Az újabb itészet már egy-egy eltévedt szót hallatott ügyében. Erdélyi elméletileg és gyakorlatilag határozottan melléje nyilatkozott s megkezdé széptani kutatásait a népköltészet körül. A KisfaludyTársaság jutalomkérdésül tűzte ki : mi a költészetben a népies?

1

6) A magyar népszínmű csirájában volt. Szinmű és novellaköltők a magyar élet külsőségein kapkodtak. A közönség kedélye is el volt készülve reá. A közszellem 1841-től fogva, bár lassan, de határozottan, a demokrata eszmék felé kezdett hajlani. Még a ruhadivaton is nyilatkozott. Mikép a politikában készült az átalakulás, úgy az irodalomban is. Egyik a másikra hatott és készíté elő. Nem volt már messze a forduló-pont. A jelen meghasonlott a múlttal. Im költője föllépett s álnév alatt közlött népdalai idéztek elő legnagyobb hatást. Petőfinek a pozsonyi színtársulatnál sem ment jól dolga, noha ez legnagyobb volt mindazok közt, hol eddig működött s Pozsonyban éppen országgyűlés lévén, meglehetős pártfogolásban részesült.

1

7) Ö itt is szegénységben élt s majd szinész, majd irnok volt, ki országgyűlési tudósítások által ke.r.este