Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

Adomák 21 a kulacs s négy pohár töltődött meg zavaros tartalmával. Petőfi két más lakótársának is, — akik közül az egyiknek följegyzése után iratnak e sorok, — jutott egy-egy pohár. Petőfi a neki nyújtott pokulumot szilaj könnyelműséggel kapta el, s e közben akaratlanul kiöntött belőle egy pár cseppet. A hajdú csak lóbázza erre a fejét, üritetlenül teszi le a poharat s azt mondja: — írjon tovább! Petőfi újra leiil és ilyen verset másol: Felkapjam poharát Dühös erkölcsével, Kiönti barátság Legjobb elméjével. Nem az a barátság Felemeled pohár Kiölte ö vóna Az ő barátjával. Durzással kiölte Földre szórván cseppjét Volt hamvai közzé Visszatette tétjét; Megkínálván pohárral Jó barát mohárral. Hogy mi az a „durzás" és „mohárral?" azt kisütni emberi értelem alig lesz képes valaha. Lám, milyen rossz verseket tudott írni az a Petőfi, ha — sugalmazták! Hogy szerzett utiKöltséget ? Az öreg Petrovics egyszer szemrehányó levelet irt Selmeczen tanuló fiának, melynek végén kije-