Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

134 Petőfi-Könyvtár — Tudod, hogy milyen büntetés terhe alatt van ez megtiltva? — Tudom. — Elég. Féljobb, indulj! A szász atyafi kapott egy forintot a sajtjáért. Kurcz hadsegédjének meghagyta Bem, hogy rögtönitélő bíróságot hívjon össze; reggel a fogoly főbe fog lövetni. Petőfi megilletődve hallgatta végig a történteket. Szerette volna az öreg urnái közbevetni magát a szerencsétlen emberért, de látta, hogy Bem hangulata most nem alkalmas erre. Talán még jobban fölingerliavita s reggel helyett még ma főbe löveti. Ezért Petőfi szó nélkül távozott. Fölkereste azt a szerencsétlent, aki érzéketlenül várta sorsát. — Mit tettél, szerencsétlen ? — szólitá meg Petőfi. — Egy hitvány sajtért feláldoztad életedet. Ittas voltál ? — Nem. Hanem hát itt a szomszéd faluban lakik a feleségem és négy kis gyermekem. Félesztendeje nem láttam őket. Amint jöttünk, ácsorgó asszonyoktól megtudtam, hogy feleségem beteg, gyermekeim éheznek, könyörületes emberek tartják őket egyik napról a másikra. Ez a hir elkeserített. Az első gondolatom az volt, hogy elhagyom a tábort s meglátogatom a beteg asszonyt; de nem akartam, hogy szökevénynek tartsanak. Mikor beszállásoltak a faluba, a gazda akkor rakosgatta össze sajtjait. Kértem, hogy adjon belőlük egyet. Megtagadta; azt mondta, adott már a tábor szá-