Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

Adomák 125 Az öreg tiszttartó csak dünnyögött: — Ej, csúf ember az! A kakas csipje meg 1 Ott billiárdozik, aztán ha vészit, hát káromkodik, mint a veszekedett mennykő. RepubliKánus fellobbanás. Midőn 1848 márczius végén az udvar és minisztérium között beállott az a feszültség, mely a minisztérium lemondásának fenyegetését vonta maga után, Petőfi egyenesen a köztársaság kikiáltása mellett volt és ezt az állandó bizottmányban is ki akarta jelenteni. A higgadtabbak alig tudták lebeszélni róla. Hogy mégis lebeszélték, széles fringiáját, melyet abban az időben viselt, indulatosan az asztalra dobta, aztán újra fölvette és igy szólt: Leoldottam; de nem töröm el, hanem megtartom. Nem neKiK Készült a Talpra magyar. A forradalom alatt Petőfi rövid időre Kolozsvárt is megfordult Itt, amint egy honvédtiszttel sétált az utczán, egy korcsmából éppen akkor dobtak ki egy kopott németet, midőn Petőfi a kapu előtt haladt el. Estében a német majd leverte lábáról a költőt, mialatt a korcsmából iszonyú borízű hangon ordítozták: „Talpra magyar, hí a haza!" — Hallod, Sándor? — fordul hozzá a honvédtiszt.