Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
222. K: MTA, feldolgozatlan. — 1 f. + boríték. Gépirat autográf tintaírású aláírással, a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírján és borítékjában. M: M. Zs. levelei. II. 336.1.; Tíz év. II. 338. I.; F. Csanak Dóra: M. Zs. levelei Veres Péterhez. It 1958.3-4. sz. 468-469.1. szeretném, ha írnál nekem egy elbeszélés-félét: Elképzelhető, hogy Móricznak erre a felkérésére született Veres Péter Mezítlábas ruszin parasztasszony a gyorsvonaton című kötetlen stílusú riportja (KN 1940. aug. 15.13.1.). A kéziratot 1. PIM M. 100/ 6114/8. — csinálhatnál egy kis rovatot, amiben apró támadásaidat írnád meg: Móricznak ez az elképzelése nem valósult meg, bár Németh Lászlót is felkérte glosszák írására. (L. a 207. sz. levelet és jegyzetet. Vö. még a 221. sz. levéllel.). —Magyar Útban: A Magyar Útról I. a 109. sz. jegyzetet. —Jelenkorban: A Jelenkorról I. a 109. sz. jegyzetet.—ezután ái nemigen járok bc a szerkesztőségbe: L. a 220. sz. jegyzetet. 223. K: PIM M. 100/1059/1. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással, Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. mikor a Forr a bor megjelent: Móricz Zsigmond regényét az Athenaeum jelentette meg 1931-ben. — egy pár novellát küldtem Önnek- Nem tudjuk, milyen novellákat küldött Kiss Tamás Móricznak. —jólesnék néhány jó szó ezekre a versekre: Móricz a Kelet Népe 1940. aug. l-jei számában a következő szerkesztői üzenetet küldte Kiss Tamásnak Váncsodra: „Meleg szeretettel köszöntelek. A munka, amit végzel, tiszteletreméltó; hangod eleven, költői és zsongó. Most vagy jő helyen: „»itt a legszebb magyar neveket s legnyomorultabb sorsot őrzik a matrikulák. Az alföldi bukolika szinte képtelennek látszik előttem. Itt szektárius közösségi érzés támad bennünk. Sorsközösségi öröm, arcpirító szégyen érzéssel együtt, hogy ily embertelen nehéz falusi magyarnak lenni« " (15. I.) Kiss Tamásnak nem jelent meg verse a Móricz által szerkesztett Kelet Népében. Vö. még Kiss Tamás következő levelével (369. sz. levél). —A Kelet Népének Válasz-kora óta barátja, munkatársa voltam: A „Válasz-korról" I. az 1. sz. jegyzetet. Kiss Tamásnak a következő művei jelentek meg a Kelet Népében Móricz szerkesztése előtt: Kunsági ősz. 1937. dec. 22.1.; Takáts Gyula: Kakuk a dombon, uo. 63-64.1.; Kunsági elégia. 1938. júl. 34-36. I.; Régi reggelek című könyvét Jankovich Ferenc ismertette: 1939. máj. 321-322.1. 224. K PIM M. 100/1975/2. 3 f. Autográf tintaírás ismeretlen kéz ceruzaírású rájegyzésével. Badár-ünncpnapok: A Badár-napokról I. a 207. sz. jegyzetet. —Kisfaludy Sándor pátriájából: Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő. Sümegen született, miként Sümegi Tóth Tivadar is. — Színházi Elet: Képes hetilap 1912 és 1938 között. A művészek magánéletének bemutatása miatt rendkívül sikeres lap volt, a benne található sok adat és fénykép azonban ugyanakkor fontos dokumentuma a korszaknak. —Pesti Napló: Politikai napilap 1850-1939 között. — Egyetértés: Mezőtúron 1935-44 között megjelenő politikai, társadalmi, közgazdasági hetilap. — Ott bukkantam rá Bmkő szerkesztő úr vezércikkére (Mezőtúri múzeum), melyben a Kelet Népe „Mezőtúri jcgyzctek"-et közölt a Mester tollából: Az Egyetértés 1940. júl. 27-i számában az 1. lapon jelent meg a felelős szerkesztő, Benkő Gyula -ő. aláírással jegyzett cikke Mezőtúri múzeum címmel. A cikk a mezőtúri múzeum létrehozására irányuló próbálkozásokat mutatja be, s ennek kapcsán Móriczot mint e törekvés leglelkesebb szószólóját emlegeti. A cikkíró idézi Móricz Mezőtúri jegyzetek című cikkének egy részletét. Móricz cikkéről 1. a 207. sz. jegyzetet. Benkő Gyula cikke: MEZŐTÚRI MÚZEUM A Badár-napok ismét felszínre hozták régi vágyakozásunkat: a mezőtúri múzeum megvalósításának kérdését. Régi, sokat emlegetett és soká melengetett célja volt ez sok túri vagy még inkább: sok Túrra került embernek. E sorok írója is már tizenöt évvel ezelőtt felvetette komoly formában egy városi múzeum
