Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
zettel. —Az iskolai óra náladmély emlékként él: Bakó József visszaemlékezése szerint (I. Bakó József: Két békéscsabai történet. Magyar Nemzet 1952. aug. 29. 5. 1.) Móricz egy alkalommal váratlanul beállított Bakó József órájára. Bakó ekkor — az 1940-es években — a békéscsabai Szent László úti iskolában tanított. Nyilván az itt tett látogatására céloz Móricz. (Vö. a 141. sz. jegyzettel.) 173. K: PIM M. 100/2875. — 1 f. Gépiratmásolat. IBUSZ: Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság; jelenleg is működő magyar utazási iroda. Bel- és külföldi utazások szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. 1902-ben alapították Általános Idegenforgalmi és Utazási Vállalat néven. Mai betűszó-nevét 1926-ban vette fel. A Kelet Népe rendszeresen közölte hirdetésüket, már Szabó Pál szerkesztése idején is. Az IBUSZ Hírlapelőfizetési Osztály a Kelet Népe terjesztésével is foglalkozott. (L. PIM M. 100/5725/1-8.) — Magvető: Móricz Zsigmond antológiájáról I. a 150. sz. jegyzetet. — a mellékelt prospektusban: A Magvető antológiájáról levelezőlap nagyságú, harmadrét hajtott prospektus készült a Pesti Lloyd nyomdában. Tartalmazza a kötet címlapját és előszavát, tagolását, könyvnapi és azutáni árát, végül egy megrendelő lapot. Bizonyára ezt küldte el Móricz Zsigmond a címzettnek. (L. PIM M. — Aug. 455.) 174. K- PIM M. 100/2965. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. a tégla új égetési módjáról: a L. a 78. sz. jegyzetet. — Pécs is messze van, meg Szatmár is: Ezen a két helyen volt elterjedt az új téglaégetési módszer. Vö. a 78. sz. jegyzettel. — Szász Lajos: (1888-1946). Szélsőjobboldali politikus, 1937-42-ig államtitkár, 1939 és 1944 között Kecskemét országgyűlési képviselője, közellátásügyi, iparügyi, illetve kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. Háborús bűnös. 175. K: OSZK Levelestár. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással, a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírján. E levélnek Móricz Zsigmond ceruza írásával és Kopré József tulajdonában fennmaradt azonos szövegű fogalmazványa is. Kopré József emlékezése szerint ezzel a körlevélnek is felfogható szöveggel kapták meg az egyes lapok szerkesztői a Magvetőt. megküldöm a Magvetőt: Móricz Zsigmond antológiájáról 1. a 150. sz. jegyzetet. Vö. a 161. sz. levéllel és jegyzettel.—Kérlek, foglalkozzatok vele: Az antológiát Boldizsár Iván Könyvpremierek című cikkében ismertette a Film, Színház, Irodalom 1940. jún. 28. —júl. 4-i (III. évf. 26. sz.) számában: „Igazi »könyvnapi« könyv volt, a szó nemes és gyakorlati értelmében, Móricz Zsigmond Magvetője. Nagy regényírónk a bevezetést írta hozzá, a többi a magyar irodalom kis bibliája. A Halotti Beszédtől Illyés Gyuláig a magyar költészet és próza majdnem minden fontos alkotása szerepel. (Kár, hogy csak majdnem minden, s köztük egy Jókai, egy Kemény, egy Madách maradt ki.) De ami itt együtt van ebben a zsebformátumú kötetben, az valóban alkalmas arra, hogy az olvasnivágyó népnek, az ifjúságnak, a legszélesebb közönségnek elvigye az irodalom, vagy nem is az irodalom, a magyarság kvintesszenciáját. Azt mondtuk: igazi könyvnapi könyv. A tartalmi szemponton kívül itt nagyon fontos az ár kérdése is. Itt a Magvető vitte el a könyvnapi pálmát: a legolcsóbb kiadvány, mondhatni az egyetlen mindenki számára hozzáférhető kiadvány volt." Móricz Zsigmond már a Magvető megjelenése és megküldése előtt tájékoztatta a szerkesztőséget antológiájáról. Bemutatunk egy kötetet igénylő válaszlevelet:
