Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Ungvár, 1940. június 4. Megtisztelő kitüntetésképpen fogadtuk a „Magvető" körlevélnek hozzánk is eljuttatását... S mihelyt a könyv recenziós példánya befut kiadóhivatalunkhoz, azonnal a legnagyobb szeretettel fogunk foglalkozni vele. — S legalábbis ezen a vidéken némi súlya is lesz írásunknak, mert ily irányú munkásságot itt már évek óta fejtünk ki. — Szerkesztőnk: Kováts Miklós évenkint legalább 100-200 EREDETI könyvismertetést ír meg a kiadóktól küldött könyvekről. (Ha volna: kötött példány küldését kérjük, tisztelettel.) Örömmel vennénk fel a csereviszonyt a „Kelet Népe" folyóirattal is. — Az összes szépirodalmi, tudományos, művészeti, társadalmi és képes heti és havi folyóiratok befutnak kiadóhivatalunkba! Mindenkori szolgálatokra a legnagyobb készséggel teljes tisztelettel: KÁRPÁTI MA GYAR HÍRLAP kiadóhivatala UNGVÁR, ÁRPÁD VEZÉR U. 67. (L. PIM M. 100/936.) 176. K- PIM V. 4337/188. — 1 f. + boríték. Autográf ceruzaírás a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírján és borítékjában. A borítékon ismeretlen kéz tintaírású rájegyzése. Kassák új verseskönyvéről: Kassák Lajosnak 1940-ben a Sötét egek alatt című verseskötete jelent meg (Bp, Szerző k.). Valószínűleg eTről 3 kötetről van szó. — tanulmányt írnál: Jankovich Ferenc nyilván nem írta meg a kért cikket, a Kelet Népében ugyanis nem jelent meg, és kéziratban lévő kritikái közt (I. PIM M. 100/5974/1-5.) sem szerepel. Kassák Lajos e verseskötetéről más sem írt a Kelet Népében. 177. K: PIM M. 100/2614. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. Varga: Varga József. — téglaégetésekbe: L. a 78. sz. jegyzetet. —saját találmányáról: Somogyi Imrének több mezőgazdasági, kertészeti újítása volt. Egyik ilyen jelentős felfedezését, a gyümölcs- és zöldségkonzerválás új módszerét már 1939 decemberében megismerte Móricz. A homokgödörben eltárolt zöldséges gyümölcsfélék még decemberben is ugyanolyan frissek voltak, mint közvetlenül a leszedésük után. Móricz megpróbálta felkarolni és népszerűsíteni a felfedezést. Vö. a 33. és 47. sz. levelekkel. Ezt azután követte a másik nagy találmány: a korai fagyok ellen a kertgazdaságban nélkülözhetetlen védőeszköz, a hasura felfedezése. Ennek elkészítési módja a következő: egyszerű, fából készített, a szövőszékhez hasonló gépen kell megszőni a hasurát nádból, gyékényből vagy szalmából. A hasura török szó, nádszövetet jelent. A hasurát kifeszített drótokon ki kell teríteni a palánták felett, és ez megvédi őket a fagyástól. Móricz a találmányt kármentőnek nevezte el, és a Kelet Népében, a rádióban, levelekben és személyesen is igyekezett propagálni. A Kelet Népe is hírt adott róla, hogy Móricz Veres Péterrel, Kovács Imrével, Darvas Józseffel és Somogyi Imrével május 12-13-án Tiszaladányban volt, ahol együtt megtekintették a hasura készítését. „Ez alkalomból nyolc falu gazdái gyűltek össze, akik előtt az iskolában valamennyien előadást tartottak a magyar jövő kérdéseiről." (KN 1940. jún. 1. 16. 1.) A tiszaladányi út után a Kelet Népe Szerkesztősége több lelkes levelet kapott az ottani parasztoktól, akik mind az új találmányt dicsérték, és az írókkal való személyes találkozás miatti örömüknek adtak hangot:
