Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Losonczy Géza (1917-1957): újságíró és politikus. 1937-ben a debreceni egyetemen a Márciusi Front egyik vezetője és a Tovább című lap szerkesztője. 1937-től a KMP tagja, 1940-től a Népszava munkatársa. Mályusz Elemér (1898-1989): történész, akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár, a magyar középkor nagytekintélyű kutatója. Marjalaki Kiss Lajos (1887-1972): tanár, történész, geográfus. 1919-1950 között polgári iskolai tanár volt Miskolcon. A magyarság eredetéről írt munkáival vitát váltott ki. Márkus István (1920): szociográfus, író. Márton Árpád (1879-7): a hódmezővásárhelyi református egyház elnöklelkésze az 1940-es években. Mata János (1907-1944): költő, grafikus. Archaikus hangulatú fametszeteket készített Debrecenben. A II. világháborúban bombatámadás áldozata lett. Máté Károly (1896-1980?): irodalom- és sajtótörténész, 1934-1949 között az Egyetemi Nyomda igazgatója, a Magyar Könyvbarátok Diáriumának felelős szerkesztője. Mattá Illés: életrajzi adatait nem ismerjük. Medgyessy Ferenc (1881-1958): szobrászművész. Molnár József (1905-1986): irodalomtörténész, gimnáziumi tanár, az Értelmező Szótár és a Jókai kritikai kiadás munkatársa. Molter Károly (1890-1981): romániai magyar író, tanár. A marosvécsi Helikon íróközösség alapító tagja volt. Móricz Erzsébet (1916-1971): Móricz Zsigmond fogadott leánya. Eredeti neve Litkey Erzsébet. Lelencgyermekvolt. Budapesten kültelki proletárlány. Móricz Zsigmond 1936-ban ismerte meg. Csibe-novelláinak a hősnője lett, s ő lett az Árvácska című regény modellje is. Mőricz Zsigmond 1941-ben örökbefogadta, és bevonta a Kelet Népe szerkesztésének munkálataiba. Móricz halála után Móricz Erzsébet könyvesboltot nyitott a Baross utcában, mely az ellenállási mozgalom fontos találkozóhelye lett. A felszabadulás után a Móricz Zsigmond Könyvkiadó tulajdonosa, majd trafikos, később antikváriumi dolgozó. Fiát, Imrét Móricz Zsigmond ugyancsak örökbefogadta 1942-ben. Móricz Ida (1894-1987): szobrászművész, Móricz Zsigmond legfiatalabb testvére. Férje, Varga Hugó János gnosztikus filozófus. 1920-ban Bécsbe emigráltak. Móricz Istvánné Nagy Lenke: Móricz Zsigmond sógornője. Miskolcon trafikja volt. Móricz Lili (1917): Móricz Zsigmond legfiatalabb leánya. 1932 szeptemberétől a Színiakadémia hallgatója, majd színésznő. Móricz Miklós (1886-1966): statisztikus, író, újságíró, nyomdász. Móricz Zsigmond öccse. 1933 és 1944 között a STUD (Statisztikai Tudósító) című kőnyomatos újságot szerkesztette. 1939-1941 közölt a Pesti Lloyd Társulat nyomdaigazgatója volt, ezután önálló nyomdát létesített. Móricz Miklósné (1894-1986): grafikusművész, leánykori neve Müller Lívia. Fivére Mihály Dezső festőművész, a gödöllői művésztelep tagja. Első férje, Kádár Endre író nevét felvéve Kádár Lívia néven vált ismert grafikussá és könyvilusztárorrá. Móricz Virág (1909): írő, művészettörténész. Mőricz Zsigmond leánya. Számos művészettörténeti tárgyú cikke jelent meg a Kelet Népében. Móricz Zsigmond (1879-1942). Muharay Elemér (1901-1960): népi színjátékok szervezője, az amatőr színjátszás hazai megteremtője. A néphagyományokból megújuló színjátszás bartóki útján dolgozott a 30-as évektől haláláig. 1943-ban a KALOT lapját — Ifjúságunk a hagyományművelés szolgálatában — szerkesztette, a Kelet Népe szellemében. Muzslai Zsitva János: költő, életrajzi adatait nem ismerjük. Nádasdy Lajos: református lelkész volt Celldömölkön. Nagy Imre (1893-1976): festőművész, főiskolai tanár. A Székelyföldön, Csíkzsögödön élt. A XX. századi népi indíttatású magyar festészet jeles alkotója volt. Nagy Imre (1896-1942): költő, a magyar népi líra jeles alkotója. Szegényparaszti családból származott, Sárrétudvarin élt. Móricz Zsigmond és a falukutató írók támogatták.
