Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Nagy István (1904-1977): romániai magyar író. Kommunista elkötelezettségű pályakezdés után az 1937es Vásárhelyi Találkozón kapcsolatba került a népi írókkal és azok balszárnyán helyezkedett el. Nagy Lajos: református lelkész volt a bihari Zsadányban. Nagy Miklós (1893-?): 1926-tól a szeghalmi református gimnázium igazgatója volt. Nagy Pál: életrajzi adatait nem ismerjük. Nagy Töhötöm (1908-1979): a KALOT főtitkára. Jezsuita szerzetesként dolgozott 1945-ig, később Argentínába emigrált és szabadkőműves lett. 1969-ben hazatért és az MTA lexikonszerkesztő bizottságának munkatársa lett. Németh János: mezőtúri tanár. Németh László (1901-1975): író. Náneth Lászlóné (1905-1989): Démusz Ella, Démusz János vendéglős leánya, Németh László író feleségeNeufeld Béla (1894-1962): orvos és irodalmár, a csehszlovákiai Nagyszöllősön élt. Neufcld László: Neufeld Béla fivére. Novágh Gyula (1887-?): állami gimnáziumi igazgató, Budapest székesfőváros népművelési bizottságának ügyvezető igazgatója volt. Nyul-Tóth Pál (1881-1943): városi tanácsnok Kecskeméten, a kulturális, majd az építészeti ügyosztályvezetője, 1937-től a polgármester helyettese. Oláh Gábor (1881-1942): költő, író, publicista. 1913-tól a debreceni Általános Főreáliskola tanára. A debreceni Csokonai Kör és Ady Társaság tagja. Ortutay Gyula (1910-1978): etnográfus, művelődéspolitikus. Ottlik György (1889-1966): újságíró. 1934-1935 között a Budapesti Hírlap, 1937-1944 között a Pester Lloyd főszerkesztője volt. Örvös Lajos (1923): író, műfordító. Paál Jánosné Mohácsi Viola: tanítónő. Paál Magda: tanára negyvenes években Nyíregyházán. Páldy Róbert: erdélyi — csíkszeredai — közíró volt a negyvenes években. Pallagliy Kálmán: Móricz Zsigmond nagybátyjának, Pallaghy Gyulának a fia. vegyész. Párkány Béla: kecskeméti városi tisztviselő volt. Pável Ágoston (1886-1946): költő, műfordító, etnográfus. 1919-től Szombathelyen élt. A Vasvármegyei Múzeum könyvtárának és néprajzi tárának a vezetője, a Vasi Szemle szerkesztője volt. Pércly Imre (1898-1944): festőművész és grafikus, a két világháború közötti korszak jeles portrérajzolója. Péter Jenő (1876-1950): 1921-1948 közölt a Franklin Társulat vezérigazgatója volt. Petrovics Béla (1918): hírlapíró, a Népszava munkatársa volt. Petrus István: orosházi parasztember. Puszta Sándor (1911-1983): 1937-től haláláig Leányfalun katolikus plébános. Pusztai-Popovics József (1912): pécsi hírlapíró. Rajcsányi Károly (1921-1982): író, újságíró. Reitzer Béla (1911-1942): szociológus. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának a titkára volt. Munkaszolgálatosként a Don-kanyarban pusztult el. Reményik Zsigmond (1900-1962): író. 1920-1926 között Chilében részt vett az avantgárd írói mozgalmakban. 1926-ban Új Föld címmel folyóiratot alapított. 1932-től haláláig dolgozott Apocalipsis Humana című regénysorozatán. Réti Gyula: újságíró, a Kelet Népe üzletkötője volt. Ré\-ay József (1881-1970): író, irodalomtörténész, műfordító, klasszika filológus. Rézler Gyula (1911): szociológus, közgazdász, egyetemi tanár. 1952 óta az Egyesült .Államokban él. Ruttkay György: vármegyei aljegyző volt Kassán. Salamon Emő (1912-1943): erdélyi magyar költő, a fasizmus áldozata lett. Salusinszky Imre (1883-1946): újságíró, 1933-tól 1939-ig Az Est főszerkesztője Sambula József: ótátrafüredi penzió-tulajdonos. Sándor András: vármegyei árvaszéki ülnök volt Besztercén.
