Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

ként hatolt be a királyi várba. 1849. aug. 2-án Debrecen mellett súlyos vereséget szenvedett az orosz csapatoktól. — Görgey István említi meg csak bátyjáról szóló könyvében: Görgey István: Görgey Arthur ifjúsága és fejlődése a forradalomig. Bp., 1916. Magyar Tudományos Akadémia kiadása.; Görgey Arthur a száműzetésben. 1849-1867. Eredeti levelek fölhasználásával. Bp., 1918. Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Görgey Artúr (1818-1916) honvéd tábornok, az 1848—49-i szabadságharc idején több ízben a honvédség fővezére. — Ha amit róla írtam, van írásnak is olyan (...) akkor szorítödjék egy kis hely neki: Mata János elbeszélése nem jelent meg a Kelet Népében. L. a mellékletet. 792. K: PIM M. 100/1336/2. — 1 f. + boríték. Gépirat autográf tintaírású aláírással. Megkaptam az Erzsi lapját: Móricz Erzsébet Márkus Istvánnak írott lapját nem ismerjük. —A közeli napokban postára adok egy hosszabb cikket: Márkus István emlékezése szerint ez a cikk, mely a parasztegyke és a polgár-egyke megkülönböztetését fejtette volna ki, csak töredékesen készült el. L. Márkus István emlékezése. Kérdez: Tasi József. 1986. jan. 17. PIM I langtár 434. —A Kelet Népe őszi újjászervezéséről félfüllcl hallottam valamit: L. a 765. sz.jegyzetet. 793. K: PIM M. 100/2949. — I f. Gépiratmásolat, a levél végén Móricz Zsigmond gépelt feljegyzésével: „Ebben az a nevezetes, hogy ez aztán igazán csak remény. De meg vagyok győződve az Antal István tegnapi nyilatkozata után, hogy meglesz. Kilátásba helyezte, hogy neki van alapja, hogy kisegítsen, ha zavarba jövök. Én azonban nem akartam addig bevetni, míg ő az Ath.-[m]al le ne[m] tárgyalja az ügyet. Ellenben bejelentettem dr. MoIná[r] Sándornak, aki azt mondja, hogy hajlandó rá, hogy lereferálja. Vagyis hogy nem reménytelen. A levelet azért írtam evvel a nagyítással, mert a pénztárosnő azt mondta Erzsinek, hogy készülnek nekem levelet írni, hogy két számlát okvetlen fizessenek ki, kb. 1250 P-t. Én tehát egyszerűen lefedezem magam odáig, míg befutnak a saját követeléseim. Hogyha elsejéig nem jönne be a Martonffy, akkor se legyen veszekedés." Martonffy Emilről és a Kerek Ferkó filmről I. a 686. sz.jegyzetet. a Magvető c. kiadványomból eladtam a Vallás- fés] Közoki. Minisztérium Népművelési Osztályának 4000 P-ért: L. a 150. sz. jegyzetet. — Ugyancsak eladtam a Nemzetpolitikai Szolgálatnak példányokat 3000 pengőért: L. a 712. sz.jegyzetet. 794. K: MTA Ms 5025/201. — 1 f. Gépiral autográf tintaírású datálással és aláírással, autográf ceruzaírású javítással. M: M. Zs. levelei II. 420-421. [.; Építünk, 1952. 3. sz. 90-91.1. (részlet.) küldtem Magának egy Rózsát: Móricz Zsigmond Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét című regényéről 1. a 198. sz. jegyzetet. — jött egy levele: Kardosné Magoss Giga Debrecen, 1942. jún. 29-i levelére céloz Móricz, melyben többek között ez áll: „Még meg sem köszöntem Magának a könyvet, majd csak rákerül a sor, az érdeklődésem megvan hozzá. Véletlenül sikerült az Újságnak két számát megkapni, amely a regénnyel foglalkozik. Miután a könyvet még nem olvastam, csak ahhoz a kérdéshez szólhatok hozzá, hogy helyes-e R. S.-böl nemzeti hőst csinálni. Hát, biztosan nem nemzeti hős, hanem egy legendás alak, mint Robin Hood, típus, amit a kor teremtett. Szerintem ez nem helytálló kifogás — a nyelvre vonatkozó észrevételektől magam is félek. Nem tudom, elég alapos ismeretek alapján alkalmazta-e a szögedi nyelvjárást, mert nekem is erőltetettnek érzett itt-ott. Dehát persze én világért sem vagyok szakértő." L. PIM M. 100/1256/161. — a Magvetőt új kiadásban hozom ki: L. a 150. sz. jegyzetet. — Bethlen Gábor három levélrészletére: Bethlen Gábor leveleiből. Részletek a szultánnal való ügyekből. Magvető (1942) 110-113. I. — Ugyanígy mutatom be Pázmányt, annak aki: Pázmány Péter: Az urak és szolgák tisztiről. 1636. Kivo-