Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
jegyzetet. —Most már még a Kisbán Miklós könyvét is vállalom: L. a 326. sz. levelet és jegyzetet. — És a könyvnapra ott leszek Kolozsváron: L. a 716. sz. levelet és jegyzetet. — most nem leszek olyan álomba rekedt, vén ember: Utalás az 1941-es erdélyi útjára. L. a 368. sz.jegyzetet. 723. K: PIM M. 27. — 1 f. 4- boríték. Gépirat autográf tintaírású aláírással, a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírján. Gyűrött boríték. május 21 f-étij kelt leveledre válaszolok: Kiss Árpád levelét nem ismerjük. —A Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényemet szívesen engedem át a Székely Népnek: A Székely Nép (Sepsiszentgyörgy) 1942. máj. 29-i (7. 1.), máj. 30-i (4. I.) és máj. 31-i (6. I.) száma a következőképpen harangozta be Móricz regényének közlését: A „ Székely Nép " keddi száma új rcgáiy közlését kezdi Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja Móricz Zsigmond legkiválóbb íróink közé tartozik. Közel harminc regénye jelent meg, amelyeknek mindegyike élő bizonyság arról, hogy a kiváló író nemcsak ismeri a magyar népet, de szenvedélyesen szereti is. Móricz Zsigmond a népből jött, s azért nem is lehet csodálkozni, ha élénken részt vesz a népi irodalom felvirágzásáért megindult harcokban. De egyúttal a legsokoldalúbb magyar írók egyike. Ismeri a nyírségi, az alföldi tájakat, ugyanakkor pedig mély lélekkel fordul Erdély történelme felé, s nem egy regénye élénk színekkel vetíti elénk az erdélyi fejedelmek különös korszakát. A „Rózsa Sándor [a] lovát ugratja" című regénye, amelynek közlését átengedte lapunk számára, a múlt század elejének romantikus idejét mutatja be a nagyhírű alföldi betyár, Rózsa Sándor életén keresztül. Rózsa Sándor ma már kikerült a ponyvák polcairól, hiszen lelkes és harcos lélek, aki ha meg is tépázta néha a gazdagokat, a szegénység segítője volt. Részt vett Kossuth Lajos szabadságharcában is, s nem saját, hanem társai féktelensége az oka, hogy mégis a szegedi Csillagbörtönben fejezte be az életét. Rózsa Sándor élete egyike a legérdekesebb magyar életsorsoknak, ugyanilyen érdekfeszítő a regény is. Igaz szívvel helyezzük el olvasóink asztalán, s hisszük, hogy a Székely Nép olvasói szívükbe fogadják. A regény közlését keddi számunkban kezdjük. A „ Székely Nép " új regénye Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja Móricz Zsigmond gyönyörű regénye, a „Rózsa Sándor a lovát ugratja" új és eddig ismeretlen, legendásan szépséges világba viszi el olvasóközönségünket. Ismeretlen számunkra ez a világ, de nem azért, mert egy letűnt korszak homályba és ködbe burkolt világába visz bennünket vissza, hanem mert belőle előttünk még ismeretlen világ, az Alföld levegője csap meg. A „Székely Nép" olvasói közül csak igen kevesen ismerik az Alföldet, amelyről legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor olyan szenvedélyes rajongással írt. Szemünknek különös a pusztaság, amely hosszú-hosszú mérföldeken fut át. Itt-ott ágaskodik csak fel egy-egy akácfa. Mintha őrként állna a végtelen pusztaságban. S néhol a homokból öreg, romlott födelű csárdák állnak elénk, ivóikban valamikor betyárok üldögéltek jó bor és pipafüst mellett. Ma már eltűnt a betyárok világa, Móricz Zsigmond vetíti csak ismét elénk. A homokon széles hátú tehéncsordák baktatnak, a kolompszavuk kedvesen szól az esti szürkületben. Terelik a gulyások az itatóhoz az állatokat, ahol csillogó szemmel isszák a vályúkba frissen merített vizet. Aztán megjelenik a délibáb: városok, kastélyok tűnnek fel az égen. Játszik az ég. Ezeken a tájakon visz át Móricz Zsigmond regénye. Megismertet bennünket ezzel a csodálatos vidékkel. Hisszük, hogy olvasóink megszeretik a regényt, amint meglátják benne az Alföld igazi lelkét is. Mint már jelentettük, a regény közlését keddi számunkban kezdjük meg.
