Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Rózsa Sándor a lovát ugratja Móricz Zsigmond „Rózsa Sándor a lovát ugratja" című regénye nemcsak remekmű, hanem olyan írás, amelyet a szerző igazán szívvel-lélekkel írt, Móricz Zsigmond hősei sohasem mindennapiak. Mindig van benük valami egészen különleges erő, amely alakjait rendkívüliekre magasztosítja. Hőseit a nagy író nem igyekszik jó embereknek feltüntetni, nem törekszik arra, hogy hősei szentek legyenek, hanem a valóságban adja őket. Rózsa Sándornál sem igyekszik arra, hogy védje és életét megszépítse. Olyannak írja meg, amilyennek a krónikák és néphagyományok a nagyhírű szegénylegény emlékét hátrahagyták az utókorra. A futó betyárt tükrözi elénk, aki lopott paripáján rohan át a homokba bújt szegedi tanyák között, búsult fejjel ül le az útmenti csárdák kopott asztalánál, majd víg táncot rop a döngő padlón. De igaz lélekkel hajol le Rózsa Sándor mellé, amikor az üldözött betyárlegény szegényeknek ossza [!] szét a gazdagoktól lopott pénzt. Lelkével bevilágít Móricz Zsigmond a bujdosó legény sorsába. Megragyogtatja őt az alföldi napfényben. Olvasóink sok-sok gyönyörűséget találnak Móricz Zsigmond regényében, amelynek a közlését a Székely Nép keddi számában kezdjük meg. Székely Nép 1942. jún. 2-ától 1942. nov. 18-ig 137 részletben közölte Mőricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényét. Vö. a 198. sz. jegyzettel. — Jövő héten készülök Erdélybe: L. a 716. sz. jegyzetet. — tavaly, mikor ott jártam: L. a 368. sz. jegyzetet. 724. M: Jelenkor (Pécs), 1960. ápr. 113. 1.; M. Zs. levelei II. 409.1. Köszönöm szépen! A kliséről csinálunk nagyítást: L. a 717. sz. levelet ésjegyzetet és vö. a 721. sz. levéllel. 725. K: PIM M. 100/1509/4. — 1 f. + 4 f. melléklet. Gépirat autográf tintaírású aláírással, ismeretlen ceruzaírású rájegyzésével. Gyűrött. Melléklet: Nagy István Ismét a ponyva ellen című cikkének gépirata. csak cikket küldök: L. a mellékletet. Nagy Istvánnak ez a cikke nem jelent meg a Kelet Népében. — erről a tavaly nyáron épp a Kelet Népében írtam: Nagy István A könyv öl, butít és nyomorba dönt! című cikkéről I. a 361. sz. jegyzetet. — Egyébként a könyvnapokra Pesten leszek: 1942. jún. 1., 2., 3-án voltak a könyvnapok Budapesten. L. még a 733. sz. jegyzetet. —próbálom befejezni Oltyánok unokái c. regényem hátralévő részét: Nagy István Oltyánok unokái című regénye Kolozsvárott jelent meg először 1941-ben az Erdélyi Enciklopédia kiadásában. A regény kibővített, befejezett változata 1942-ben jelent meg Budapesten a Magyar Elet kiadásában. 726. K: PIM M. 100/1433/3. — 2 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással, javításokkal és kiegészítésekkel, Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. Igaz, nagy örömmel vettem a hírt, hogy idejössz hozzánk: L. a 716. sz. levelet és jegyzetet. — Erzsi lányod: Móricz Erzsébet. — mint egykor Virág lányod: Móricz Virág. Vö. a 395. sz. jegyzettel. — Petri, az itteni első könyvkereskedő a Kultúrpalota nagytermében irodalmi estét rendez a könyvnapok utolsó estéjén: A Marosvásárhelyi Keresztény Magyar Kereskedők Egyesületének könyvkereskedő szakosztálya (Helikon — Petri Károly, Szathmári és Kupán, Derzsi Zoltán) 1942.jún. 10-én este9 órakora Közművelődési Ház nagytermében irodalmi estet rendezett a magyar vöröskereszt javára a könyvnapra érkezett magyar írók részvételével. Gagyi László író bevezetője után Siklódi Anikó Erdélyi József-verseket adott elő, Veres Péter Népi irodalom, közösségi irodalom címmel tartott előadást, Sinka István verseiből olvasott fel, végül Nagy István és Darvas József előadása zárta az estet. L. Második magyar könyvnap városunkban. Reggeli
