Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Móriczota Népszava szerkesztőségének megbízásából, hogy írást kérjen tőle a lap készülő karácsonyi számába. Móricz elhárította a kérést, de arra engedélyt adott, hogy a Petőfi-esten elhangzó előadásáról tudósítson a lap. A tudósítás meg is jelent (Kállai Gyula: A tömeg és költője. Petőfi-est a Vigadóban. Népszava, 1941. dec. 16. 4. I.) részletesen ismertetve Móricz Petőfi-tanulmányát. A Népszava azonban nem elégedett meg ennyivel. Karácsonyi számába Móricznak a Kelet Népében közzétett tanulmányából átvett részleteket megváltoztatott címmel, s ezt már valóban Móricz engedélye nélkül. A Népszava 1941es karácsonyi számát az antifasiszta összefogás jegyében állították össze, Móricz Szakasits Árpád, Fodor József, Szekfű Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Horváth Béla, Benedek Marcell, Dési Huber István, Kállai Gyula, Darvas József, Jordáky Lajos. Balogh Edgár, Szabó Zoltán, Markos György, Mód Aladár, Miliők Sándor és mások társaságában szerepelt. A Népszavában való szereplés után azonban sorra megtámadták különböző lapok Móriczot. Ezért érezte szükségét a tiltakozásnak. Szvatkó Pálnak írott 1942. jan. 2-i és 1942. jan. 8-i levele megjelent az Esti Magyarországban: Móricz Zsigmond levele a Népszava-ügyről. 1942. jan. 7. 4. I.; Móricz Zsigmond újabb levele a Népszava-ügyről. 1942. jan. 9. 5. I. Az első, jan. 2-i levélből Féja Géza kihúzta a zsidóságra vonatkozó részt, s úgy jelentette meg a Magyarországban. A Népszava pert indított Móricz ellen, de ő még a tárgyalás előtt meghalt. L. a Népszava, a sajtóerkölcs meg Féja Géza. Népszava, 1942. jan. 6. 3. I.; Néhány kérdés Móricz Zsigmondhoz. Népszava, 1942. jan. 8. 3. 1.; Móricz Zsigmond ezideig nem válaszolt. Népszava, 1942. jan. 9. 3.1.; Móricz Zsigmond megszólalt. Népszava, 1942. jan. 10. 3. I.; Kotty belé szilvalé. Népszava, 1942. jan. 11. 5. I.; Féja Géza: Móricz Zsigmond szerepe. Magyarország, 1942. jan. 5. 3. I.; Pannonius: Csak őszintén, Szerkesztő Úr! Tiszántúl (Debrecen), 1942. jan. 6. 3. I.: Féja Géza: Lapszélre. Bp., 1982. 226-227. I.; Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond. In: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajosról. Szerk. Csaplár Ferenc. Bp., 1987. Petőfi Irodalmi Múzeum és Múzsák Közművelődési Kiadó. 99-130. 1. L. még az 595., 597., 602., 640. sz. levelet. — Viszont saját lapom, a Kelet Népe alighanem az egyetlen folyóirat, amelynek zsidó munkatársa nincs: Ez a betegen, a Népszava-ügy keltette indulatból leírt kijelentés nem helytálló. A Kelet Népének kezdettől és Móricz szerkesztése idején is több zsidó munkatársa volt. —A Magvetőt úgy szerkesztettem meg, hogy abban zsidó író vagy költő nem fordul elő: így igaz. Móricz Zsigmond antológiájáról I. a 152. sz. jegyzetet. — az Athenaeum mostani Kincsesháza: A magyar irodalom kincseháza. Szerk.: Alszeghy Zsolt és Baránszky Jób László. Budapest, 1941. Athenaeum. 594. K: PIM M. 100/1991/4. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású alárással. ismeretlen ceruzarású kiemeléseivel. A levél hátoldalán ismeretlen ceruzaírású rájegyzései. Türelmesen vártam Zsiga Bátyáin válaszát: Katona Szabó István három levelet írt Móricznak: Kolozsvár, 1941. jún. 26., szept. 30. és okt. 24-én. L. PIM M. 100/1991/1-3. Tolnai Lajosról gyűjtött adatokat Móricz számára. Az ezzel kapcsolatos anyagot I. PIM M. 100/6072/2. Vö. a 308. sz. jegyzettel. —levelemben mellékelek egy műsort: Ezt a mellékletet nem ismerjük. —szíveskedjék megírni véleményét: Nincs tudomásunk róla, hogy Móricz válaszolt volna Katona Szabó István levelére. — Kiss Áron Magyar gyermekjáték gyűjtemény c. művét is, melynek megjelenését a Kelet Népe nemrég jelezte: Kiss Áron: Magyar gyermekjáték gyűjtemény. Bp., 1891. Hornyánszky Kiadó. A Kelet Népe 1941. dec. 15-i száma, a 22.lapon Kiss Áron Magyar gyermekjáték gyűjteményének új kiadása címmel jelentette be, hogy: „Kiss Aron 1891-ben megjelent és terjedelemben (518 oldal, többszáz dallam) azóta is egyedülálló Magyar gyermekjáték gyűjteménye tavasszal a Kelet Népe kiadásában minden változtatás nélkül (fakszimile) ismét megjelenik. A régóta teljesen elfogyott első kiadás újból való megjelentetésével hatalmas fegyverrel gazdagodik a magyar zenetanítás. Kodály Zoltán a legutóbbi év alatt számos előadásban, cikkben foglalkozott az óvodások zenei nevelésének kérdésével, és ezek során rámutatott arra, hogy a magyar zenei öntudat és ízlés alapjait a legnagyobb eredménnyel az óvodás korban (3-7 év) lehet és kell lerakni. Kodály felhívása nyomán nélkülözhetetlenné vált Kiss Áron hatalmas gyűjteménye." Ez a kiadásterv azonban nem valósult meg.