Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Tolnai moralista volt. Egész életében a tiszta morál alapján állott. Az ő szava: »Én a főispánt alávaló, hitvány embernek tartom, de ha egy hitvány ember szól egy jó szót, azt nem szabad elszalasztani.« " (L. PIM M. 100/4196/296.) Az előadás befejező részét Móricz Virág közölte: „Ma már nincsen olyan írótársunk, aki kételkednék Tolnai nagyságában. Szociális korképet adott, amiről senki sem írt: a Bach-rendszerben lejátszott társadalmi átalakulásról, a dzsentri széthullásáról, és olyan művészi szerkezettel, olyan élvezetes formában megírva, hogy nem korrigálom azt a véleményemet, amit vezércikkemben írtam a Kelet Népében." (L. Tíz év. 11.400.1.) Az előadás után felolvasta Ebéd című elbeszélését, melyet itt is nagy tetszéssel fogadott a közönség. Az est további részében Jancsó Adrienne a korszerű magyar líra remekeit szólaltatta meg. Huszár Andrásné Borsai Piroska operaáriát és Ady-dalokat énekelt. Végül Nagy Endre alelnök zárószavával ért véget a felolvasó ülés. Móricz 100 pengőt kapott a szereplésért. A Reggeli Újság (Marosvásárhely) Hatalmas siker jegyében folyt le a Kemény Zsigmond Társaság Móricz-estje címmel számolt be a műsorról, 1941. máj. 28. 2. 1. A Reggeli Magyarország is hírt adott az eseményről: Móricz Zsigmond előadása Marosvásárhelyen. 1941. máj. 128. 8.1. Marosvásárhelyi élményeiből született az Egységben (Reggeli Magyarország, 1941. máj. 29. 8.1.), Marosvásárhely (Reggeli Magyarország, 1941. jún. 1. 9.1.) és a Berci bácsi. Marosvásárhely, június hó. (Reggeli Magyarország, 1941. jún. 12. 8.1.) című riport. Máj. 26-án, hétfőn reggel indult el a Székelyföldre Bözödi György társaságában, ahonnan csak jún. 7én, szombaton tért vissza Marosvásárhelyre a könyvnapokra. Móricz ekkor járt először és utoljára a Székelyföldön. Bethlen Gábor gyermekkorának és Kemény Zsigmond Rajongók című regényének helyszínére volt elsősorban kíváncsi. Utvonala Maros-Torda, Csík és Háromszék megyét érintette. Első útja Erdőszentgyörgyön keresztül Bözödújfaluba vezetett, ahol Péchy Simon és székely szombatosainak emlékét kereste. Máj. 29-én. csütörtökön már Székelyudvarhelyen szeretett volna lenni, azonban a rossz közlekedés miatt Bözödön maradt. Autóval, szekérrel s egyéb utazási alkalmatosságokkal, kalandosan érkezett meg máj. 30-án, pénteken este Székelykeresztúron át Székelyudvarhelyre. Itt csatlakozott hozzájuk Balogh Edgár is. Székelyudvarhelyen Tompa László vendége volt, leveleit is az ő címére küldette, de nem náluk szállt meg, amint az Tompa László 1941. júl. 9-i Móricz Zsigmondnak írott leveléből kiderül. (L. PIM M. 100/2184/1.) Székelyudvarhelyen Hinléder-Fels Ákos főispán nem engedélyezte Móricznak a nyilvános fellépést. Előadás helyett szűk baráti társaság gyűlt össze a református kollégiumban, Haáz Rezső igazgató lakásán. Móricz valószínűleg náluk szállt meg. Csak egy napot töltött ebben a városban: máj. 31ét, szombatot. Igyekezett Csíkba, mert szeretett volna részt venni a híres pünkösdi csíksomlyói búcsún. Pünkösd szombatján, máj. 31-én du. 4 órakor kezdődött a nagyszabású körmenet. L. Országos ünnepség keretében rendezik meg a csíksomlyói pünkösdi búcsút. Ellenzék (Kolozsvár), 1941. máj. 27. 4.1. A rossz közlekedés miatt azonban innen is elkésett Móricz, a körmenetről lemaradt. Nem úgy Hóman Bálint kultuszminiszter, aki erdélyi körútja során a csíksomlyói búcsút is megtisztelte jelenlétével. A kolozsvári Ellenzék szerint 40 ezer, a budapesti Híd szerint 100 ezer székely zarándokolt el pünkösdkor Csíksomlyőra a Csodatevő Szűzhöz. L. Lévai Lajos: Szabad, magyar búcsú Csíksomlyón. Ellenzék (Kolozsvár), 1941. jún. 3. 3. I. és Híd, 1941. jún. 10. 5. 1. [Fénykép és képaláírás.] Móricz tehát jún. Tjén, vasárnap érkezett Csíksomlyóra, ahol megtekintette a templomot és a zárdát. Utána Csíkzsögödre ment, festő barátjánál, Nagy Imrénél lakott. Csíki tartózkodása alatt felkereste a zsögödi gazdakört, ahol egy irodalmi estet rögtönzött, a csíki havasokban juhnyíráson (székelyesen: juhnyírésen) vett részt. Jún. 4-én, szerdán este Csíkszeredából Sepsiszentgyörgyre utazott. A sepsiszentgyörgyi napilap, a Székely Nép már 1941. máj. 17-én, a 3. lapon az (-ab) szignójú Tükör című írásban hírt adott arról, hogy Móricz Zsigmond a Székelyföldre készül. Majd az 1941. máj. 28-i számában, a 2. lapon Móricz Zsigmond az erdélyi könyvnap keretében előadást tart Sepsiszentgyörgyön címmel közlik, hogy Móricz levélben értesítette Lapikás Béla könyvkereskedőt Sepsiszentgyörgyre jöveteléről és tervezett előadásáról. „Azt szeretné, ha előadása tiszta jövedelme egy megalapítandó népkönyvtár javára menne. Lapikás Béla ebben az ügyben tárgyalt a