Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

polgármesterrel. A polgármester a legteljesebb módon támogatja az akciót... " A Székely Nép egy másik cikke tudni véli, hogy a nagy író máris új könyvön dolgozik, s erről elég annyit tudnunk, hogy erdélyi tárgyú és megírásához a most szerzett útiélmények szolgálnak alapul. A Székelyföld is Móricz Zsigmond műhelyévé változott... " L. Móricz Zsigmond szerdán Háromszék megyébe érkezik. Székely Nép (Sepsiszentgyörgy), 1941. jún. 4. 7.1. Jún. 4-én, szerdán este 9 óra 10 perckor a menetrendszerű személyvonattal Bözödi György és Nagy Imre társaságában érkezett meg Sepsiszentgyörgyre. Dr. Török Andor képviselő, Demeter Béla kollégiumi igazgató, Herepei János múzeumi igazgató, dr. Kontra Samu, dr. Debreczy Sándor, Kiss Árpád tanárok fogadták az állomáson. Sepsiszentgyörgyön dr. Fogolyán Kristóf főorvos házában szállt meg. L. Móricz Zsigmond Sepsiszentgyörgyön. A nagy író csütörtöki előadása iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. Székely Nép (Sepsiszentgyörgy), 1941. jún. 5. 3. I. A lapnak ugyanebben a számában, az 5. lapon Móricz előadását hirdették: „Csütörtökön este8 órakora Mikó Kollégium tornatermében Móricz Zsigmond estje. Jegyek ára: 2 és 1.50 P." Sepsiszentgyörgyön ismét csatlakozott hozzájuk Balogh Edgár. Jún. 5-én, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeumot látogatta meg Herepei János múzeumigazgató kalauzolásával. Délben a Székely Mikó Kollégiumot kereste fel, s kis beszédet rögtönzött a tornacsarnokban összegyúlt diákoknak. Délután a kollégium újonnan megnyílt könyvesboltjában, majd Lapikás Béláéban dedikálta a Magvetőt és a Rózsa Sándor a lovát ugratja című köteteket. A délután folyamán Imreh Dezső református lelkész vezetésével megtekintette az ősi vártemplomot is. Este 8 órakor a Székely Mikó Kollégium tornatermében került sor előadására a Székely Nemzeti Múzeum rendezésében. Herepei János múzeumigazató bevezetőjében méltatta Móricz regényíró művészetét. Móricz Zsigmond minden magyar társadalmi önállóságát sürgette sepsiszentgyörgyi előadásában címmel írt az estről a Székely Nép (Sepsiszentgyörgy), 1941. jún. 7. 6. I. Beszámolt erdélyi élményeiről, és kijelentette: „az anyaország merev osztályelkülönüléseihez viszonyítva itt, Erdélyben családiasabb magyar társadalmat talált. Ami a nagy írót ma elsősorban foglalkoztatja, az a nép és a vezető intelligencia egymáshoz való viszonya, s a magyar népi rétegek történelmi feltörekvése. Móricz Zsigmond elmondotta, hogy fél évszázaddal ezelőtt milyen jobbágyi jellegű falusi társadalmat hagyott maga mögött, amikora tanultak városi világába lépett, s meggyőző példákon igazolta, hogy ma, amikor újból a falukat járja, mennyire más falusi emberekkel, mily merőben újszerű népvilággal találkozik lépten-nyomon." Kifejtette, hogy az erdélyi magyar társadalom azért egészségesebb, mert ott a földművesség közösségi utat keres a felemelkedésre; a szövetkezetek megalakításával saját maga veszi kezébe sorsának irányítását. Az új értelmiségnek is az a feladata, hangoztatta Móricz, hogy tudásával a nép közös felemelkedését segítse. Az előadás után a Református Férfiszövetség vendége volt. Jún. 6-án, pénteken is Sepsiszentgyörgyön maradt. L. Móricz Zsigmond a pénteki napot is Sepsiszentgyörgyön tölti el. Székely Nép (Sepsiszentgyörgy), 1941. jún. 6. 6.1. Sepsiszentgyörgyi tartózkodásának végén nagy interjút adott az helybeli napilapnak. Elmondta, hogy eddigi erdélyi útja során nagyon sokféle társadalmi réteggel találkozott. Mindenütt lázas törekvést tapasztalt a magyar jövő kiépítésére. Majd az újságíró az erdélyi szellemről kérdezte Móriczot. „—Bízom benne — hangzik a válasz —, hogy az erdélyi szellem egy egészséges antipólusa lesz a magyar politikai és társadalmi fejlődésnek. Ez a szellem részben fék lesz, részben indító erő. Ez természetes is, hiszen négyszáz éves politikai múlt alakította ki Erdély önálló szellemiségét. Bízom abban is, hogy a magyar megújhodás útján ennek az erdélyi léleknek nagy szerepe lesz." Végül az Erdélyi Pártról fejtette ki véleményét. Üdvözölte a megalakulását, de kifogásolta a párt programjának azt a célkitűzését, hogy mindenkit nyugdíjassá akar tenni. Ez szerinte menekülés az életfelelősségtől. L. A magyar megújhodás útján az erdélyi léleknek nagy szerepe lesz, mondotta Móricz Zsigmond a „Székely Nép"-nek adott nyilatkozatában. A nagy író véleménye az Erdélyi Pártról, annak programjáról és lehetőségeiről. Önállóságra kell nevelni a magyar ifjúságot. Székely Nép (Sepsiszentgyörgy), 1941. jún. 8. 3.1. Jún. 7-én, szombaton tért vissza Marosvásárhelyre. Aznap este 8 órakor Székelyföldi tapasztalatok címmel előadást tartott a Református Kollégium dísztermében. Beszélt Erdély rossz közlekedéséről, Bözödújfalu székely szombatosairól és a falu népiparáról, a kalapfonásról, a csíkzsögödi gazdakörben szerzett tapasztalatairól, az erdélyi társadalomról, melyet az anyaországihoz viszonyítva családiasabbnak és egészségesebb fejlődésűnek talált, valamint az erdélyi pártról mondott véleményt. Előadásának nagy visszhangja volt a sajtóban: Móricz Zsigmond Marosvásárhelyt. Reggeli Újság (Marosvásárhely), 1941. jún. 6. 3. I.; Móricz Zsigmond részt vesz a