Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
197. K: PIM M. 100/515/16. — 1 f. Autográf tintaírás ismeretlen kéz ceruzaírású rájegyzésével. vezércikkedet: Móricz Zsigmond Szép! című vezércikke a Kelet Népe 1940. jún. 15-i számában az 1-2. lapon jelent meg. Innen tudjuk, hogy Földessy egy hónappal eldátumozta a levelet. — apprehenzió: Latin szó, jelentése: neheztelés, sértődés. —A Szép teológiája: L. a 166. sz. jegyzetet. — a híres kanti mondás: Az idézett mondás: „szép az. ami érdek nélkül tetszik" Kant Az ítéleterő kritikája című művéből (1790. Ford.: Hermann István 1966.) származik. — Tanulmányok és élmények: L. a 166. sz. jegyzetet. — abban a füzetben, amelyben a Szép teológiáját teszem közzé, kiadhassam a Te „Szép.'"-edet is: Ez az elképzelés nem vált valóra. L. a 166. sz. jegyzetet. — szeptemberben-októberben kiadhamám: L. a 166. sz. jegyzetet. — előszót is eresztenék- A tanulmány előszó nélkül jeleni meg. L. a 166. sz. jegyzetel. Vö. a 208. és 211. sz. levéllel és jegyzettel. 198. K: PIM M. 100/2702/17. — 1 f. Gépiratmásolat. Foltos. Katikának: Móricz Ida leánya, Varga Katalin (1921—). — ide teszek nektek, hogy olvassátok: Ezt a levelet nem ismerjük. — leveleidet megkaptam: Móricz Ida ez idő tájt írt leveleit I. PIM M. 100/1454/84-86. Nem tudjuk pontosan, mely levelekről van itt szó. —május 1. óta nincsen fizetésem. A lapvállalatnak új gazdája van, s az felmondott: Az Est-lapoknál Móricznak eredetileg 1940. máj. 31-i hatállyal mondtak fel. L. erről a 2. sz. levelet és jegyzetet. Az új gazda: Jellen Gusztáv vezérigazgató. —A Kelet Népe pedig még nincs abban a helyzetben, hogy nekem valamit juttattii tudjon, ellenkezőleg: L. az 1. sz. jegyzetet. — ebben a hónapban nem küldöm el a márkácskákat: Móricz Zsigmond 1927-től kezdve rendszeresen küldött pénzt a Bécsben élő Móricz Idának, hogy ezzel segítse a nehéz anyagi körülmények közt élő testvérét és családját. — az unokák- Simon Balázs (Móricz Gyöngyi fia), Kolos Virág (Móricz Virág lánya). — akiknek száma hamarosan szaporodik eggyel: Kolos Réka 1940. aug. 8-án született. — Virág: Móricz Virág. — Erzsi elment a saját fiához néhány hétre pihenni: Móricz Erzsébet fia, Imre Zagyvarékasra volt kiadva nevelőszülőkhöz. — Talán nem lesz belőle Árvácska: Móricz Zsigmond Árvácska című regényének modellje Móricz Erzsébet volt, a regény a lelencgyerek sorsáról szól, erre utal itt Móricz. Árvácska című regényéről 1. a 14. sz. jegyzetet. —nagy munkába fogtam, a Rózsa Sándort megírni: A Kelet Népe 1940. jún. 15-i száma ad hírt először Móricz Zsigmond készülő regényéről: „Rózsa Sándor: Következő számunkban jelenik meg Móricz Zsigmond új, nagy regényének első folytatása. A kiadóhivatal igyekezni fog minél nagyobb részletet közölni számonként s gondoskodni róla, hogy azok, akik később lépnek be az előfizetők közé, az előző folytatásokat különlenyomatban megkaphassák." (2. I.) Ugyanitt, a 8. lapon találjuk Móricz Zsigmond nyilatkozatát: Új regényem, úgy érzem, életem főművei közé fog tartozni. Már húsz éve készülök, hogy megírom a hírhedt alföldi rablóvezér életét, de különös módon sohase kaptam rá kiadót. Nem életrajzot írok, hanem mesét. Nem egy rablót akarok glorifikálni, hanem egy mesehőst. Nem a magánvagyon elleni bűntetteket, de a népdalok gavallérját mutatom be. Különben is Rózsa Sándor valóságos szimbólum. Társadalmi életünk szimbóluma. Már egyszer írtam egy regényt, amelynek az volt a címe: Betyár. Most ennek a betyárnak az ősét akarom megrajzolni egy igazándi betyárnak a regényében. A szabadságharc korával egyidejűleg primitív formában a szociális gondolat is forrongott. A szabadságharc a közép- és felsőbb nemesség halhatatlan hőstette s legfőbb érdeme mindenesetre a jobbágyfelszabadítás volt. Sajnos, oly rövid ideig tartott az egész nemzeti dicsőség, hogy éppen ezt a tettét nem tudta végrehajtani, csak a jelszót adta ki, s a törvény alapigéit hirdethette ki a forradalmi országgyűlés. Deák Ferenc igazságügyminisztersége alatt. A végrehajtást az abszolutizmus végezte el, jól-rosszul. Mindenesetre ebben a korban kell keresni a máig tartó népsüllyedésnek minden gyökerét. így történt, hogy Rózsa Sándor, aki darabos életfelfogással a „szegények pártján volt", s „fától-fáig" mérte az erdő mélyén rablott kanavászt a szegények asszonyainak — amit a szabadságharc előtt kezdett, azután még nagyobb akcióval folytatta: a vagyondézsmát! csak ő a gazdagokat akarta rendszeres dézsmafizetésre kötelezni a nincstelenek javára.
