Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

gyott) s A falusi népművelés irányelvei c. füzetet — Móricz Zsigmondnak, a magyar nép­művelés mostani nagy apostolának. Budapesten, 1942. május 20-án A régi tisztelettel s fajtestvéri szeretettel, igaz híve: Fekete József tanügyi főtanácsos, igazgató 716. MÓRICZ ZSIGMOND - KARDOSNÉ MAGOSS OLGÁNAK [Leányfalu, 1942. máj. 21.] Kedves Olga, ígéretet tettem a könyvkereskedőknek, hogy a könyvnapra elmegyek újra Erdélybe. Azt hiszik, mindig papsajt. Tavaly jó volt, hogy ott voltam, de az ismétlés nem mindig olyan sikeres, mint a töltött káposztánál. Mindenesetre úgy csinálom, hogy előtte néhány napot Debrecenben tölthessek. Ezt captatio benevolentiaenek bocsátom előre: jóakarat kicsalogatására. Különben tisztelettel jelentem, hogy mégiscsak vén ember vagyok én már. Rettenetesen nem szere­tek következetesen és kitartóan... Mit is nem szeretek? Szerkeszteni egyáltalán nem. És most abba a fantasztikus helyzetbe kerültem, hogy ha megszüntetem a lapot, már meg­ígérték a KALOT-nak, hogy megkapja. Egy napig sincs védve a cím joga, ha valaki lemond róla. Kénytelen-kelletlen így megint megcsináltam a mostani számot. Jó, hogy figyel­meztet: azonnal belecsempészem a szülőföldi diskurálást. Különben a folyóiratokra rossz idő jár. A Híd a héten megszűnt. Nem voltak képesek fenntartani. Ők sem. Mihelyt megérzi a közönség egy lapon, hogy egy kicsit komolyabb, már nem veszi meg, elkerüli. Olyan fanatizmus viszont egyikünkben sincs, hogy országot tudjon felordítani[!].De nem is lehet. A cenzúra mellett az ember semmit sem adhat, csak lélöttyöket. Levelét csupa meghatottsággal s részvéttel olvastam. Ajjaj, nagy harc, amit az élettel vívunk az életért. Mégiscsak kietlen, hogy mindig az alja kerüljön felülre, mint a polyva. A tiszta búza meg csak arra való legyen, hogy földbe kerüljön. Szegény Margitnak én nem tudnék más tanácsot adni, mint hogy ne tegye magát tönkre hiába. Örüljön, hogy oly de­rék embert kapott, aki mellett elbújhat a nyugodt búsulásba. De ha legalább egy jó ügy­védjük volna! Ma zsidó ügyvéddel semmire se fognak menni. Mi van evvel a Kondor Sándorral? Azt írta nekem, hogy 50 éves fejjel be kell vonulnia, s azóta maga már írta, hogy Debrece[n]ben járt. Katona vagy hadirokkant? Hogy fér ez a kettő össze? Különben én is végrendelkezéssel foglalkozom, hogy ne maradjon utánam olyan zűr­zavar és testvérharc. Már meg is állapodtam a gyerekekkel a fő vonalakban, s meg is csi­nálom, már közjegyzővel is beszéltem. M.-nak is elküldtem az ultimátumot, a gyerekek vállalják, hogy holtom után kötelezik magukat a részletek további fizetésére, már a tar­tás részleteire, így ő megnyugodhatna, de azt hiszem, ő is ügyvéddel tanácskozik most,

Next

/
Oldalképek
Tartalom